-
Assisi Szent Ferenc-templom -
A városrész emléktáblája, Bakáts tér 14. -
A tér emléktáblája -
A Schöpf-Merei Ágost Kórház
Bakáts tér
Ez a cikk a Bakáts tér hatását elemzi a mai társadalomra. A Bakáts tér évek óta érdeklődés és vita téma, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Ebben az értelemben fontos megérteni, hogy a Bakáts tér hogyan változtatta meg interakciónk, gondolkodásunk és a minket körülvevő világhoz való viszonyulásunkat. Egy részletes elemzés során feltárjuk a Bakáts tér különböző oldalait, következményeit és következményeit, valamint azokat a lehetséges jövőbeli perspektívákat, amelyek életünkben való jelenlétéből fakadhatnak.
| Bakáts tér | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budapest IX. kerülete |
| Névadó | Bakócz Tamás |
| Elhelyezkedése | |
 Bakáts tér
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 00″, k. h. 19° 03′ 59″47.483400°N 19.066300°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 00″, k. h. 19° 03′ 59″47.483400°N 19.066300°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bakáts tér témájú médiaállományokat. | |
A Bakáts tér Budapest IX. kerületében, Belső-Ferencváros városrészben található.
Története
A terület, ahol a tér kialakult Fellner János telke volt 1776-tól. 1872-ig Templom tér majd Nándor tér volt a neve, ezután kapta a Bakáts tér nevet Bakócz Tamás bíboros után, akinek a neve néhol Bakács vagy Bakáts formában is előfordult. Ugyan 1889-ben az egyháztörténész Fraknói Vilmos Bakóczról írott könyvében egyértelműsítette az 1500-as években élt egykori egri püspök családnevét, az akkori fővárosi tanács erre ügyet sem vetve meghagyta az eredeti elnevezést, ami máig is megmaradt, akár csak az ide torkolló Bakáts utcáé is.
A tér közepén áll az Assisi Szent Ferenc-templom, amely Ybl Miklós alkotása, 1879. április 24-én szentelték fel.
A 10. szám alatt működött a Bakáts téri Kórház, aminek az épületében Erdey Gyula nőorvos létesített magánklinikát 1909-ben Erdey Szanatórium néven. 1913-ban a főváros megvette, és Bakáts téri Szülő- és Nőbetegosztályként működött a Szent István Kórházhoz csatolva. 41 betegszobában 166 beteget tudott fogadni, a vezetője Mansfeld Ottó volt. 1935-ben Budapest Székesfőváros Közkórházainak Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetévé alakították át. Ebből az intézetből hozták létre 1953-ban az Országos Onkológiai Intézetet, és egyúttal el is költöztették az épületből. A helyén általános kórház működött, amit 1967-ben a Schöpf-Merei Kórház és Anyavédelmi Központhoz csatoltak.
A tér további látnivalója még az 1956-os emlékmű.
Galéria
Források
Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 105. o. ISBN 963-05-6410-6
