Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bély Miklós lenyűgöző világát, és azt, hogy milyen hatással volt a társadalom különböző területeire. Megjelenése óta a Bély Miklós nagy érdeklődést váltott ki, és releváns vitákat váltott ki a fontosságáról. A történelem során a Bély Miklós tanulmányozási és elmélkedési forrás volt, és hatása jelentősen rányomta bélyegét a különböző tudományágak fejlődésére. Ebben az értelemben fontos elemezni, hogy a Bély Miklós hogyan fejlődött az idők során, és mi volt a szerepe az általunk lakott valóság alakításában. Ezenkívül foglalkozni fogunk a Bély Miklós körüli különböző nézőpontokkal és véleményekkel, hogy megértsük a valódi dimenzióját és hatókörét. Ez a cikk mély és tárgyilagos elemzésen keresztül átfogó képet kíván nyújtani a Bély Miklós-ről és annak mai következményeiről.
Bély Miklós dr. | |
Személyes adatok | |
Születési dátum | 1913. augusztus 9. |
Születési hely | Budapest |
Halálozási dátum | 1970. szeptember 27. (57 évesen) |
Halálozási hely | Győr |
Állampolgárság | magyar |
Versenyzői adatok | |
Cím | nemzetközi mester (1956.) |
Legmagasabb Élő-pontszám | 2655[1] |
Legmagasabb ranglista | 25.[2] |
Szerzett érmek | |||||||||||||
|
Bély Miklós dr. (Budapest, 1913. augusztus 9. – Győr, 1970. szeptember 27.) magyar sakkozó, nemzetközi mester, sakkolimpiai bronzérmes, orvos.
Szülei: Bély József és Eschenbach Anna. Felesége Nagy Anna. A budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végzett, ezután kórházi segédorvos lett. Lébény körzeti körorvosi állásából 1945-ben került Győrbe mint községi orvos. 1951-től tisztiorvos, majd a város közegészségügyi felügyelője.[3]
Középiskolás korában eredményesen szerepelt sakkversenyeken. 1929-ben az országos középiskolai bajnokságon 2. helyezett, Szilyt és Barczát is megelőzve. 1934-ben főiskolai bajnok.[4] Vidéki bajnokságot nyert 1948-ban, két évvel később mesteri címet szerzett.
Állandó résztvevője a magyar bajnoki döntőknek. Először 1950-ben szerepelt a magyar sakkbajnokság döntőjében.[5] 1954-ben Szabó László és Benkő Pál mögött Barcza Gedeonnal holtversenyben a 3-4.,[6] 1955-ben Barcza Gedeon, Szabó László, Szilágyi György és Benkő Pál mögött az 5. helyen végzett.[7] Utoljára az 1957-es magyar bajnokság döntőjében szerepelt, ahol a 7-8. helyet szerezte meg.[8]
1956-ban kapta meg a nemzetközi mesteri címet.
1955-ben és 1956-ban a magyar válogatott csapat tagja volt a Triennálé Kupán, amelyen mindkét alkalommal Magyarország szerezte meg az 1. helyet.[9] 1956-ban tábláján a mezőny legjobb eredményét érte el.[10]
A Győri MÁVDAC NB II-es csapatának első táblása és legjobb pontszerzője volt. A Győr-Moson-Sopron megyei sakkcsapat-bajnokság egyik csoportja az ő nevét viseli.
Az 1956-os moszkvai sakkolimpián bronzérmet szerzett magyar válogatott tagja volt.[11] Olimpiai szereplése emlékét a világon egyedülálló sakkolimpiai emlékmű őrzi Pakson.[12]
A Chessmetrics historikus pontszámításai szerint a legmagasabb Élő-pontszáma 2655 volt 1955. februárban, amellyel akkor 25. volt a világranglistán, és ez volt egyben a legelőkelőbb világranglista-helyezése is. A legmagasabb egyénileg teljesített teljesítményértéke 2689 volt, ezt 1954-ben, a magyar bajnokság döntőjében érte el.
Élő Árpád 1978-ban összeállított örökranglistáján minden idők 221. legerősebb sakkozójaként szerepel.[15]