Bántó Sámuel
A mai világban a Bántó Sámuel soha nem látott jelentőséget kapott. Megjelenése óta a Bántó Sámuel jelentős hatással volt különböző területekre, mint például a technológia, az orvostudomány, a kultúra és általában a társadalom. Hatása világszerte kiterjed, megváltoztatva interakcióinkat, kommunikációnkat és életünket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bántó Sámuel hatását és azt, hogy hogyan alakította át azt a világot, amelyben élünk, valamint azt, hogy jelenléte milyen jövőbeni következményekkel jár a mindennapi valóságunkban.
Bántó Sámuel (1808 körül – Kolozsvár, 1886. december 15.) műfordító.
Polgári foglalkozása bányaigazgatósági ülnök volt. Életének 78., házasságának 46. évében hunyt el, református szertartás szerint helyezték örök nyugalomra. Felesége Kozmanovics Mária volt.
Gioachino Rossini három operáját magyarosította:
- A sevillai borbély, amelyet 1835. április 11-én, azután még négyszer és 1836-ban háromszor adtak elő Budán
- Tankréd, amely ugyanott 1835. június 9-én került színre.
- Otello, amelyet 1842-ben a Pesti Nemzeti Színházban mutattak be.
Karl Meisl Három század című énekes játékát 3 felvonásban szintén ő fordította. 1836. január 1-jén adták Budán és kétszer ismételték. A Nemzeti Színház könyvtárában megvan kéziratban Frederic Luxemburgi Marchal című drámájának fordítása 3 felvonásban.
Források
- Magyar színháztörténet. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai Kiadó, Magyar Könyvklub, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. 1990–2001. ISBN 963-05-5647-2
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Gyászjelentése
További információk
- F. Kiss Erzsébet: Az 1848-49-es magyar minisztériumok. Bp., Akadémiai Kiadó, 1987.
.svg){kind=small}