Bálint-szindróma

Ez a cikk a Bálint-szindróma témával foglalkozik, amely jelenleg nagy érdeklődést váltott ki, mivel többféle vonatkozása van a különböző területeken. A Bálint-szindróma-et különböző tudományágak szakértői tanulmányozták és kutatták, akik igyekeztek alaposan megérteni jellemzőit, hatását és társadalmi relevanciáját. A kezdetektől a mai fejlődésig a Bálint-szindróma vitákat és elmélkedéseket váltott ki a kultúrára, gazdaságra, politikára, technológiára, a környezetre és az emberi élet egyéb alapvető vonatkozásaira gyakorolt ​​hatásáról. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és frissített nézetet mutasson be a Bálint-szindróma-ről, feltárva annak számos oldalát és a jelenkori világban betöltött jelentőségét.

Bálint-szindróma
BNO-9	368.16
Főbb tünetek	simultanagnosia optic ataxia oculomotor apraxia

A Bálint-szindróma ritka neurológiai megbetegedés. Bálint Rezső magyar neurológus fedezte fel 1909-ben. A parietális lebeny superior részének sérülése váltja ki.

Tünetek

• 1. oculomotoros apraxia - a beteg képtelen tekintetét akaratlagosan irányítani, illetve képtelen fixációra.
• 2. optikus ataxia - a beteg képtelen a külvilág tárgyait elérni vizuálisan irányított mozgással.
• 3. szimultánagnózia - egyszerre csak egy tárgyat tud észlelni a személy, még akkor is, ha azok egy helyen vannak.

Források

• Kolb, B., Whishaw, I. Q. Fundamentals of human neuropsychology. Worth Pub, 2008, 357.
• R. Balint. Seelenlähmung des "Schauens", optische Ataxia, räumliche Störung der Aufmerksamkeit. Monatsschrift für Psychiatrie und Neurologie, 1909, 25: 51-81.

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.

• Orvostudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!