Bácsalmási járás
Ebben a cikkben a Bácsalmási járás lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, kitérve annak legrelevánsabb és legjelentősebb aspektusaira. Az eredetétől a mai hatásig a Bácsalmási járás kimerítő elemzésébe merülünk, belemélyedve annak időbeli következményeibe és hatókörébe. Ezzel az utazással arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Bácsalmási járás-et, átfogó és gazdagító jövőképet kínálva mindazoknak, akik érdeklődnek a témával kapcsolatos további ismeretek megszerzése iránt. Így egy izgalmas és leleplező utazásra indulunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Bácsalmási járás jelentőségét a kortárs társadalomban és jelentőségét a mindennapi élet különböző területein.
| Bácsalmási járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Vármegye | Bács-Kiskun vármegye |
| Járási székhely | Bácsalmás |
| Települések száma | 10 |
| városok | 1 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 17 451 fő (2022. okt. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 522,54 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Térkép | |
 | |
| A Bácsalmási járás elhelyezkedése Magyarországon | |
A Bácsalmási járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Bácsalmás. Területe 522,54 km², népessége 19 983 fő, népsűrűsége pedig 38 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Bácsalmás) és kilenc község tartozott hozzá. Területfejlesztési szempontból a települések a Bácsalmási és a Bajai kistérséghez tartoznak.
A Bácsalmási járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1950 előtt Bács-Bodrog vármegyéhez, azután pedig Bács-Kiskun megyéhez tartozott, és 1962. március 31-én szűnt meg.
Települései
A települések 2013. évi adatait az alábbi táblázat tartalmazza. (A népesség és a terület az év elejére, a többi adat 2013. július 15-ére vonatkozik.)
A járás tíz települési önkormányzata közül kettő működtet önálló hivatalt, a többi nyolc pedig három közös önkormányzati hivatalhoz tartozik.
| Település | Jogállás | Közös hivatal | Kistérség | Népesség | Terület (km²) |
|---|---|---|---|---|---|
| Bácsalmás | járásszékhely város | Bácsalmás | Bácsalmási | 6 811 |
108,32
|
| Bácsbokod | nagyközség | Bajai | 2 656 |
63,93
| |
| Bácsborsód | község | Katymár | Bajai | 1 179 |
77,52
|
| Bácsszőlős | község | Bácsalmás | Bácsalmási | 349 |
38,83
|
| Csikéria | község | Bácsalmás | Bácsalmási | 868 |
25,81
|
| Katymár | község | Katymár | Bácsalmási | 1 951 |
71,08
|
| Kunbaja | község | Kunbaja | Bácsalmási | 1 562 |
33,72
|
| Madaras | község | Bácsalmási | 2 903 |
49,3
| |
| Mátételke | község | Bácsalmás | Bácsalmási | 476 |
27,93
|
| Tataháza | község | Kunbaja | Bácsalmási | 1 228 |
26,1
|
Története
A Bácsalmási járás az 1950-es megyerendezésig Bács-Bodrog vármegyéhez, azután Bács-Kiskun megyéhez tartozott, és 1962. március 31-én szűnt meg, amikor területét felosztották a Bajai és a Kiskunhalasi járás között.
Népesség
| Lakosságszám[2] | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
| 1870 | 27 728 | — |
| 1880 | 27 624 | −0,04% |
| 1890 | 30 792 | 1,09% |
| 1900 | 32 277 | 0,47% |
| 1910 | 34 632 | 0,70% |
| 1920 | 33 601 | −0,30% |
| 1930 | 37 741 | 1,16% |
| 1941 | 38 705 | 0,23% |
| 1949 | 39 986 | 0,41% |
| 1960 | 34 040 | −1,46% |
| 1970 | 29 821 | −1,32% |
| 1980 | 27 214 | −0,91% |
| 1990 | 24 053 | −1,23% |
| 2001 | 22 900 | −0,45% |
| 2011 | 20 094 | −1,31% |
| 2019 | 18 287 | −1,18% |
Etnikai összetétel
| Jelentős nemzetiségi csoportok[3] | |
|---|---|
| Nemzetiség | Népesség (2011) |
 Német |
1 062 |
 Horvát |
568 |
 Cigány |
291 |
 Szerb |
75 |
 Román |
17 |
Jegyzetek
- ↑ A népesség adatai településenként. Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
- ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
- ↑ http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16
Források
- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012. augusztus 13.)
- A KSH 2013. évi helységnévkönyve