Azbesztháló
A mai világban a Azbesztháló nagy érdeklődés és vita tárgyává vált. Különféle oldalaival és következményeivel a Azbesztháló-nek sikerült felkelteni a szakértők és a nagyközönség figyelmét. A Azbesztháló eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásaiig különböző területeken megjelölt előtte és utána. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Azbesztháló különböző aspektusait, elmélyülve annak okaiban, hatásaiban és lehetséges megoldásaiban. Kétségtelen, hogy a Azbesztháló kihívást jelent az emberiség számára, de egyben lehetőséget is arra, hogy elgondolkodjon és olyan alternatívákat keressen, amelyek hozzájárulnak a megértéséhez és végső megoldásához.
_from_the_1960s.jpg)
10–20 cm-es, négyszögletes dróthálóba ágyazott azbesztcement-korong. A dróthálót a széleken visszahajtják, hogy kellően merev legyen. Kémiai laboratóriumokban lánggal történő (Bunsen-égővel, Teclu-égővel, borszeszégővel) melegítésnél használják.
Használata
Hőálló üvegből készült, de formája miatt (kis sugarú hajlatok) lánggal közvetlenül nem melegíthető üvegedények (Erlenmeyer-lombik, főzőpohár) melegítéséhez a láng és az üvegedény közé az azbeszthálót vasháromlábra helyezzük, amely a hőt egyenletesen eloszlatja,[1] a rátett edényt egyenletesen melegíti, így az nem reped meg.
Régebben konyhai gáztűzhelyekhez is készült hasonló lángelosztó, szélén fém pánttal.
Az azbeszttartalmú eszközök gyártásának betiltása óta az azbesztcement lap helyett kerámiát használnak és „drótháló hőterelő betéttel” néven forgalmazzák.
A Tanulói kísérleti eszközök közé tartozik, mivel teljesen veszélytelen, de csak tanári felügyelet[1] mellett használható. A használat veszélye minimális, mivel kis felületről és rövid ideig tartó használatról van szó; ezért az esetleg keletkező azbesztpor káros hatása nem érvényesül a kísérletezés közben.
Jegyzetek
- ↑ a b Azbeszt gyakorlati útmutató, OMFI. . (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
|
Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |