August Kirstein

Ebben a cikkben a August Kirstein világát fogjuk felfedezni, belemélyedve annak legrelevánsabb és legjelentősebb aspektusaiba. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a jövőbeni lehetséges alkalmazásaiig elmerülünk egy kimerítő elemzésben, amely ezt az izgalmas témát kívánja megvilágítani. Kutatások és részletes tanulmányozás révén azt reméljük, hogy teljes és gazdagító látásmódot nyújtunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy teljes mértékben megértse a August Kirstein fontosságát és relevanciáját a mai világban. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezés és kutatás útján, ahol a August Kirstein minden aspektusát feltárjuk, hogy teljes mértékben megértsük hatását és lehetőségeit.

August Kirstein
Született1856. augusztus 21.[1]
Kędzierzyn-Koźle[2]
Elhunyt1939. június 7. (82 évesen)[1]
Bécs[2]
Állampolgárságaosztrák
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz August Kirstein témájú médiaállományokat.

August Kirstein (teljes nevén August Josef Kirstein;[3] magyarosan Kirstein Ágost(on); (Cosel, 1856. augusztus 21. - Bécs, 1939. június 7.) Magyarországon (Pécsett) és Csehországban is dolgozó osztrák építész.

Életpályája

A sziléziai születésű Kirstein apja kőfargóként dolgozott a kölni dóm építésén. August Ratiborban végezte középiskoláit, majd két évet tanult a berlini Killmann und Heyden cégnél. Schmidt Frigyesnél tanult, akinek az irányítása alatt Kirstein vezette előbb a pécsi székesegyház restaurálását, majd még éveken át Pécsett dolgozott.

1902-től Kirstein építette a brünni dómot (az ő tervei alapján készült el 1904 és 1909 között a templom mai külseje; ekkor épületek jellegzetes, 84 m magas tornyai is.

Kirstein fejezte be a bécsi jubileumi templomot, amelyen 1921 és 1937 között dolgozott.

Pécsi művei

Schmidt Frigyes irányítása mellett, Dulánszky püspök környezetében Kirstein vezette a pécsi székesegyház restaurálását, 1881 és 1891 között. Ezen kívül Pécsett önállóan épített két kaszinóépületet, két iskolát, majd 1895-ben a Kereskedelmi- és Iparkamara Székházát (Perczel utca 20.). Az ő tervei szerint alakították át 1887 és 1891 között az irgalmas rendiek templomát is. A szakrális épület eklektikus stílusú homlokzata akkor kapta mai formáját.[4] A Pécsi Egyházmegyei Alapítványi Hivatal és Takarékpénztár épületét 1895-ben Kirstein tervezte. A pécsi Schlauch Imre jó viszonyban volt a székesegyház átépítési munkálataira érkezett Schmidt-tanítvánnyal. munkakapcsolatba került Kirsteinnel. A közös munkáik sorát az irgalmas rend Gránátalma gyógyszertárának emeletráépítése és templomuk homlokzatának reneszánsz átalakítása nyitotta meg 1887 és 1891 között. Az 1795-ben felszámolt kapucinusok helyén megtelepedett, betegápolással foglalkozó rend számára építette fel Kirstein az Irgalmasok Igazságügyi Palotáját (Széchenyi tér 4-5./1889), és a Kossuth tér 1-3. számú kétemeletes bérházat (1891), egyaránt 80 000 Ft-os költséggel, továbbá 1889-ben a francia reneszánsz stílusú Székesegyházi Ének-és Zeneiskolát is.[5]

Kirstein tervezte a Pécs Egyházmegyei Alapítványi Hivatal és Takarékpénztár épületét (ma Csontváry Múzeum).[6]

A Színház tér északi oldalán álló – többször átépített – épületet (Király u. 13.) a Pécsi Nemzeti Kaszinó használta 1839-től. Földszinti helyiségeiben a híres Nick-féle söröző az 1895-ös átalakításig működött. Az eredeti terveket Kirstein Ágoston készítette, ám mivel megvalósításuk túl sokba került volna, a kivitelező, Schlauch Imre e terveket átdolgozta és ezek alapján 1895-ben eklektikus stílusú épület valósult meg.[7]

Galéria

Publikációi

  • A. Kirstein: Zum Wettbewerb für den Umbau des Hotels Meissl & Schaden auf dem neuen Markt in Wien. In: WBIZ 15.1897, S.142f
  • A. Kirstein / F. Ohmann: Museum für Kunst und Gewerbe in Magdeburg. In: Der Architekt 7.1901, S.37ff
  • A. Kirstein: Die Kaiserin Elisabeth-Gedächtniskapelle in Wien. In: Das Rote Kreuz. 24.1908, Nr.5, S.125ff
  • A. Kirstein: Architekt Julius Mayreder gest. In: ZÖIAV 63.1911, S.151f (mit Bild)
  • A. Kirstein: Das neue städtische Amtshaus im 1.Bezirk. In: WBIZ 35.1918, S.81ff
  • A. Kirstein: Architekt Josef Hackhofer. In: ZÖIAV 70.1918, S.84 (mit Bild)
  • A. Kirstein: Pfarrkirche zum heiligen Franz von Assisi im 2.Bezirk, Donaustadt. In: Österreichische Bauzeitung (WBIZ) 36.1919, S.57ff
  • A. Kirstein: Ein halbes Jahrhundert Stefansturm. In: profil 1.1933, S.246
  • A. Kirstein: Erläuterung zu einem Kaiser-Franz-Josef-Denkmal-Projekt. Wien 1936

További információk

  • W. Aichelburg: Das Wiener Künstlerhaus 1861-2001. Bd.1, Wien 2003
  • W. Bandion: Steinerne Zeugen des Glaubens. Die heiligen Stätten der Stadt Wien. Wien 1989
  • H. Berger: Neue Architektur in Wien (Amtshaus) In: Der Bautechniker 36.1916, S.18
  • Hist. Museum d. Stadt Wien (Hrsg.): Das ungebaute Wien 1800-2000. (Ausst. Kat.) Wien 1999, S.142ff
  • V. Luntz: Concurrenz für eine katholische Pfarrkirche in Essegg (Oberstadt), Slavonien. In: ZÖIAV 45.1893, S.489f
  • P. Kortz: Wien am Anfang d. 20.Jh.s. 2.Bd. Wien 1906
  • M. Paul: Technischer Führer durch Wien. Wien 1910
  • Peters: Neubau des Magdeburger Museums. In: Zentralblatt d. Bauverwaltung 21.1901, S.290ff
  • I. Scheidl: Schöner Schein und Experiment. Katholischer Kirchenbau im Wien der Jahrhundertwende. Wien 2003
  • F. Schmidt: Über die Restaurierung des Domes zu Fünfkirchen. In: Wochenschrift d. österr. Ingenieur- und Architetkenvereins 7.1882, S.123f
  • R. Schmidt: Das Wiener Künstlerhaus 1861–1951. Wien 1951. S.121, 292
  • M. Z.: K.k. Baurat Architekt August Kirstein, unser neuer Ehrenvorstand. In: Mitteilungen der Wiener Bauhütte, 9.1915, Nr.5, S.86f
  • M. Z.: Unserem Ehrenvorstand, k.k. Baurat August Kirstein, zu seinem 60.Geburtstag am 21. August 1916. In: Mitteilungen der Wiener Bauhütte, 10.1916, S.110

Források

  • Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935) 563. old.
  • architektenlexikon.at
  • Magyar katolikus lexikon
  • Pilkhoffer Mónika: Építők és építtetők a századfordulón. Adalékok Schlauch Imre... Pécsi Szemle, 2000 (3. évfolyam, 2. szám, 65. old.)

Jegyzetek

  1. ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  2. ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  3. ↑ http://www.architektenlexikon.at/de/297.htm
  4. ↑ http://www.jelenkor.net/pecs/853/a-pecsi-szechenyi-ter
  5. ↑ Pécsi Szemle, 2000 (3. évfolyam, 2. szám, 65. old.
  6. ↑ http://lexikon.katolikus.hu/P/P%C3%A9csi%20Egyh%C3%A1zmegyei%20Alap%C3%ADtv%C3%A1nyi%20Hivatal%20%C3%A9s%20Takar%C3%A9kp%C3%A9nzt%C3%A1r.html
  7. ↑ https://www.budapest.com/magyarorszag/pecs/latnivalok/fek_tiszti_kaszino.hu.html