Atomrács
A mai világban a Atomrács olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásáig a Atomrács felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. Történelmi háttérrel és kortárs vonatkozásokkal nyilvánvaló, hogy a Atomrács olyan téma, amely megérdemli a mélyreható feltárást. Ebben a cikkben a Atomrács különböző aspektusait elemezzük, és megvizsgáljuk különböző területekre gyakorolt hatását, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk annak fontosságáról és befolyásáról a mai világban.
Az atomrács olyan rácstípus, amelyben egymáshoz kovalens kötéssel kapcsolódó atomok foglalják el a rácspontokat. Az ilyen rácstípussal rendelkező anyagokat atomrácsos anyagoknak nevezik. Elemek és vegyületek is alkothatnak atomrácsot.
Tulajdonságai
Az atomrácsos anyagokban a rácspontokban lévő atomokat kovalens kötés (erős elsőrendű kémiai kötés) kapcsolja össze – szemben a molekularácsot összetartó másodrendű kötésekkel –, így az atomrácsos anyagok olvadáspontja magas, oldhatóságuk rossz.[1] Az elektromos áramot gyakorlatilag nem vezetik, még olvadékállapotban sem.[2] A legkeményebb anyagok (pl. gyémánt) atomrácsosak.[3]
Atomrácsos anyagok
Néhány példa atomrácsos anyagokra:
- Szilícium-dioxid
- A gyémántban egy szénatom négy másik szénatommal létesít kapcsolatot, így tetraéderes szerkezetet alakít ki (mind a négy oldala a testnek egy egyenlő oldalú háromszög).
- Alumínium-nitrid
- Bór-nitrid
- Szilícium
- Szilícium-karbid
- Germánium
Egyéb rácstípusok
Források
- ↑ Veszprémi Tamás: Általános kémia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2008. 139. o. ISBN 978 963 05 8617 7
- ↑ Ásványtan
- ↑ Dr. Hári László: Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat: 4.4 Az atomrács. Digitális Tankönyvtár, https://www.tankonyvtar.hu/hu/ (2013)
