Mai cikkünkben a Asgard (mitológia) témájában fogunk elmélyülni, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. Annak érdekében, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a témáról, a Asgard (mitológia)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől vagy fejlődésétől a különböző kontextusokban gyakorolt hatásáig. A cikkben végig fogjuk vizsgálni a Asgard (mitológia) körüli különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint az általa kínált kihívásokat és lehetőségeket. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a lehetséges megoldásokat vagy stratégiákat a Asgard (mitológia)-hez kapcsolódó nehézségek leküzdésére. Végső soron ennek a cikknek az a célja, hogy az olvasók számára mélyebb és teljesebb megértést biztosítson a Asgard (mitológia)-ről, azzal a céllal, hogy párbeszédre és elmélkedésre ösztönözze ezt a ma oly fontos témát.
Asgard (ó-skandináv: Asgarðr, jelentése: „Áz-föld”, Áz-birtok) a skandináv mitológiában az istenek (ázok) lakóhelye. (Egyes források szerint Godheim, jelentése „istenek hona”.)
Az izlandi hagyomány szerint itt ácsolták és kovácsolták az istenek az otthonukat.
Mindegyik istennek külön palotája van. Asgardot egy Bifröszt-nek nevezett szivárványhíd köti össze az emberek lakta földdel, a Midgarddal. (Bifröszt a legfontosabb híd a skandináv mitológiában.)
Egy óriást fogadtak fel, hogy kőfalat húzzon az Asgard köré. Az építőmester fizetségként Freyja istennőt, valamint a Napot és a Holdat kérte. Az ázok beleegyeztek, de kikötötték, hogy a munkának be kell fejeződnie egyetlen tél alatt. Ez olyan rövid idő volt, aminek teljesítését lehetetlennek tartották. Az építő kérésére és Loki rábeszélésére az istenek megengedték, hogy az építésben a csődöre, Svaðilfari is segíthessen. A ló olyan gyorsan dolgozott, hogy a határidő előtt pár nappal a fal már majdnem elkészült. Ekkor az istenek követelték Lokitól, hogy bármi módon akadályozza meg, hogy a fal időben elkészüljön. Loki ezért kancává változott, hogy magára vonja a csődör figyelmét, és így az ne tudja befejezni a fal építését. A mént sikerült a munkától elcsábítania, a fal nem készült el időben, de Loki egy nyolclábú csikónak, Szleipnir-nek adott életet (ez lett később Odin lova).
Tizenkét palotát név szerint is említ az Edda.
Odinnak, a főistennek három palotája is van. Az egyik a Gladsheim amelyben a Valhalla terem is található, a második a Walaskjalf amelyben a Hildskjalf nevű trónja van s ahonnan áttekintheti az egész világot és a harmadik a Gimli ahol a tisztességes embereket fogadja. A Valhalla előtt van a Glasir nevű liget, aranylevelű fákkal.
Freynek egy egész világot adtak otthonnak, az Alfheimet (Álf-hon), míg Lokinak, Hönirnek, Braginak, Hermodnak stb. nincs vagy nem nevezik néven a palotáját.
A paloták nevei az eredeti nyelven megadva, az idézetekben pedig a magyar nevük (Tandori Dezső fordításában) dőlt betűkkel szedve.
1. Þrúðheimi Áldott a föld, melyet 2. Ýdalir Ébenvölgy, ékes neve 3. Valaskjalf Harmadik az a ház, |
4. Sökkvabekkr Zúgósház a negyedik, 5. Glaðsheimr Örömhon az ötödik, 6. Þrymheimr Hatodik Hangos-hon, |
7. Breiðablik Tekintet-háza a hetedik, 8. Himinbjörg Nyugalom-hona a nyolcadik, 9. Fólkvangr |
10. Glitnir Tündöklés-hona a tizedik, 11. Nóatún Nóatún a tizenegyedik, 12. Viði Falánk fű fut, |