Argonnok
A mai világban a Argonnok állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatásáról, akár történelmi jelentőségéről, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatásáról van szó, a Argonnok minden korosztálytól, nemtől és hátterű embertől felkelti a figyelmet. Az évek során a Argonnok mindenféle véleményt, elméletet és értelmezést generált, és számos területen központi elemmé vált. Ebben a cikkben a Argonnok különböző aspektusait és jelentését fogjuk feltárni a mai kontextusban. Az eredetétől a jelenlegi következményeiig alapos pillantást vetünk a Argonnok fontosságára mai világunkban.
| Argonnok | |
 | |
| Ország | Franciaország |
| Elhelyezkedése | |
 Argonnok
Pozíció Franciaország térképén
| |
 é. sz. 49° 09′, k. h. 4° 58′49.150000°N 4.966667°EKoordináták: é. sz. 49° 09′, k. h. 4° 58′49.150000°N 4.966667°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Argonnok témájú médiaállományokat. | |
Az Argonnok (francia: L’Argonne, német: Argonnen) egy dombvidék Franciaország északkeleti részén, mely a Champagne dombvidékes teknőjét elválasztja a Maastól kezdődő Lotaringia területétől. A hegységet Németországban az első világháborútól többnyire Argonnerwaldnak (Argonni erdő) nevezik egy ismertté vált katonadal után.
A táj jellemzői
Az Argonnok egy dombvidék, mely több réteg kréta és jurai időszakbeli fehérmészből tevődik össze és észak-északnyugat–dél-délkeleti irányban húzódik. A területe 110 km hosszan és 30-35 km szélességben húzódik az Aisne és annak egyik mellékfolyója, az Ante között. Nyugatról a Champagne, keletről a Maas völgye határolja. Északnyugatnak az Argonnok Charleville-Mézières-nél éles határ nélkül megy át az Ardennek előterét alkotó hegygerincekbe (Crêtes Préardennaises). Délkeleten a Barrois magasfennsíkja kapcsolódik hozzá. Az Argonnok magaslatait több kilométer szélességben erdőség borítja. A főként óceáni éghajlat miatt a közönséges magyalból és bükkfából (Ilex aquifolii-Fagetum) tevődnek össze az erdői. Ezek között vannak termékeny szántóföldek és mezők is. Az északnak folyó Aisne völgyei délen és a Bar folyó északon hosszában haladnak át a dombságon. Központi része az Aisne és az Aire között lévő, a tengerszint feletti 303 méteres magasságot is elérő délnyugati homokkő dombhát a Forêt d’Argonne-nal (Argonnerwalddal), amely a dombság legnagyobb összefüggő erdősége.
Hadszíntér
1792-ben Charles-François Dumouriez és François-Christophe Kellermann hárították el Karl Wilhelm Ferdinand Franciaországba betörő hadseregének támadását Valmy-nál. Ezeket az eseményeket Goethe is leírta a Franciaországi hadjárat című írásában.
Az első világháborúban az argonni vasút által érintett vidék heves harcok helyszíne volt, főként Vauquois környékén igyekeztek egymást aláaknázni a franciák és a németek, később az Amerikai Expedíciós Erők csapatai is megjelentek itt. A legsúlyosabb harcok 1914 őszén-telén, 1915 nyarán és 1918 őszén a Maas-Argonnoki offenzíva idején dúltak itt. Számos katonatemető tanúskodik a súlyos, sokezer emberéletet követelő harcokról. Az elesett bajtársak tiszteletére született meg az Argonnerwaldlied az első világháború idején.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Argonnen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Linkek
- Communes de l’Argonne Ardennaise (francia nyelven)
