Aranyszarvas Fesztivál

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Aranyszarvas Fesztivál témáját, azzal a céllal, hogy olvasóinknak átfogó képet adjunk erről a mai társadalomban releváns szempontról. Különféle szempontokkal fogunk foglalkozni, az eredetétől és fejlődésétől a mindennapi életben gyakorolt ​​​​hatásaiig, hogy átfogó képet nyújtsunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük annak fontosságát és hatását a különböző területeken. Egy kimerítő elemzéssel olyan gazdagító perspektívát kívánunk nyújtani, amely hozzájárul a Aranyszarvas Fesztivál ismeretéhez és reflexiójához, és arra kéri a közönséget, hogy mélyebben elmélyüljön egy ma nagyon fontos témában.

Aranyszarvas Fesztivál
Helyszín(ek)Brassó
Megrendezés évei1968–
SzervezőRomán Televízió
Stíluskönnyűzene
Az Aranyszarvas Fesztivál weboldala

Az Aranyszarvas Fesztivál (románul: Festivalul Cerbul de Aur) egy nemzetközi könnyűzenei fesztivál, melyet 19 alkalommal rendeztek meg 1968 és 2019 között. Helyszíne a romániai Brassó, szervezője a Román Televízió. A rendezvény magába foglalja a fiatal hazai és külföldi tehetségek közötti versenyt, és világhírű előadók vendégszereplését. Egykoron Románia leghíresebb fesztiváljának tartották, és 25–30 tévéállomás közvetítette.[1]

Története

1968–1971

Az Aranyszarvast a román kormány kifejezett kérésére hozták létre. Egy korabeli beszámoló szerint a rendezvényt Nicolae Ceaușescu indítványozta, aki egy brassói látogatása alkalmával állítólag ezt mondta: „Brassó Románia Salzburgja. Miért nem rendeztek ti is valami fesztivált?”[2] Egy másik forrás szerint Octavian Palertől, a Rádió-Televízió elnökétől származott az ötlet.[3] A párt brassói szervezete benyújtotta a sanremói Dalfesztiválról és a bulgáriai Arany Orfeuszról mintázott új román fesztivál tervét, és miután a központi bizottság rábólintott, megkezdték a szervezést.[2]

Az első kiadást 1968. március 5. és 10. között rendezték 28 versenyzővel és 13 vendégszereplővel. Helyszínként a brassói Drámai Színház (jelenlegi nevén Teatrul Sică Alexandrescu) épülete szolgált, a résztvevőket az Aro Palace-ban szállásolták el.[4] Az Aranyszarvas rendkívül sikeres volt, elnyerte a nemzetközi közönség tetszését, és több külföldi kritikus Európa egyik legjobb zenei rendezvényének tartotta.[2]

Az Aranyszarvas célja az volt, hogy megmutassa a nyugati világnak, hogy a kommunista Románia egy szabad, nyitott ország. Végül ez a nyitottság lett a veszte: a nagy sikert látva Ceaușescu attól tartott, hogy a románok túlságosan rákapnak a szabadság ízére, így 1971 után beszüntették a rendezvényt.[1][2]

A fesztivál alkalmából építették meg a Cenkre vivő drótkötélpályás felvonót, hogy „ne nevettessék ki magukat a külföldi látogatók előtt”. Bár átadását kezdetben 1967-re tervezték, pénzhiány miatt csak 1971-ben nyitották meg. A felvonó felső, Cenk-teteji állomásánál éttermet és televízió-relét is építettek.[5]

1992–től

A kommunizmus bukása után felélesztették az Aranyszarvast. Az ötödik kiadást 1992-ben szervezték; a dátum március helyett június, a helyszín a színház helyett a Főtér lett. Brassóban a június kiváltképpen esős hónap, így a rendezvényt később szeptemberre tették. Kisebb-nagyobb megszakításokkal 1992 és 2009 között 13 alkalommal kapott helyet.[6]

2009 után a Román Televízió pénzhiány miatt nem tudta többször megszervezni, viszont nem akar lemondani az Aranyszarvas védjegyről, így mások sem tudnak ilyen nevű fesztivált rendezni.[7] Az Aranyszarvast közel egy évtizedes szünet után élesztették újra: a tizennyolcadik kiadást 2018-ban szervezték meg, 50 évvel az első megrendezés után, Románia fennállásának 100. évfordulóján.[8]

Előadók

A nevesebb előadók közül az Aranyszarvason részt vett Christina Aguilera, Cliff Richard, Culture Beat, Cyndi Lauper, Gheorghe Zamfir, Joe Cocker, Julio Iglesias, INXS, Kenny Rogers, Kylie Minogue, MC Hammer, O-Zone, Patricia Kaas, Pink, Ray Charles, Ricky Martin, Scorpions, Sheryl Crow, Status Quo, t.A.T.u, Tom Jones, Toto Cutugno, UB40.[9]

Magyar fellépők voltak Kovács Kati (1968), Koncz Zsuzsa (1971), Dancs Annamari (2008).[10][11]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Istoric Cerbul de Aur. Monitorul Expres. . (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  2. ↑ a b c d „Așa s-a născut Cerbul de Aur”, Monitorul Expres, 2008. szeptember 3. (Hozzáférés: 2020. június 17.) 
  3. ↑ „Octavian Paler a inventat Cerbul de Aur”, Ziare.com, 2008. szeptember 4. (Hozzáférés: 2020. június 17.) 
  4. ↑ „Istoria Cerbului de Aur”, Brașovul Tău, 2014. január 16.. (Hozzáférés: 2020. június 17.) 
  5. ↑ „Telefericul de pe Tîmpa a împlinit 40 de ani”, Monitorul Expres, 2011. november 25. (Hozzáférés: 2021. március 8.) 
  6. ↑ „TVR vrea să readucă Cerbul de Aur”, NewsBV, 2016. augusztus 8.. (Hozzáférés: 2020. június 17.) 
  7. ↑ „Televiziunea Română le refuză brașovenilor Cerbul de Aur”, Monitorul Expres, 2016. március 11. (Hozzáférés: 2020. június 17.) 
  8. ↑ „Cerbul de Aur a ajuns pentru prima oară în Albania”, Evenimentul Zilei, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2020. június 17.) 
  9. ↑ Upcoming Romanian festival Cerbul de Aur. Romania Insider, 2019. augusztus 22. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  10. ↑ Eleni Foureira és Gigliola Cinquetti a brassói Aranyszarvason. ESC Hungary, 2018. szeptember 8. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  11. ↑ Kezdődik az Aranyszarvas Fesztivál Brassóban, kilenc év kihagyás után. Maszol, 2018. augusztus 29. (Hozzáférés: 2020. június 17.)