Angyaljárás
A mai világban a Angyaljárás olyan releváns témává vált, amely általánosságban felkeltette a társadalom figyelmét. Fontossága és hatása a technológiától a politikáig sokféle szempontot lefed, beleértve a kultúrát és az interperszonális kapcsolatokat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Angyaljárás hogyan befolyásolta és formálta életünk különböző aspektusait, valamint azt, hogy milyen szerepet játszik az új trendek létrehozásában és a kialakult paradigmák megváltoztatásában. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Angyaljárás különböző árnyalatait és dimenzióit, azzal a céllal, hogy jobban megértsük jelenkori társadalmunkban relevanciáját.
A többi magyartól eltérően Erdélyben különleges módon ünneplik a karácsonyt. Az ünnepet megelőző Szentestén kerül a helyére a karácsonyfa és az ajándékok, de azokat nem a kis Jézus, hanem az Angyal hozza. Nincs meghatározva név szerint, hogy melyik angyal, nem több angyal, csak egy, de az mindenképpen határozott névelővel: az Angyal.
Az angyaljárás története
Az angyaljárás eredete Erdélyben a vallásos karácsonyi kántálás (énekes alamizsnagyűjtés, énekes ünnepi köszöntés) szokásához fűződik, amelynek célja a tisztelgés, jókívánság kifejezése és ajándékgyűjtés volt az egyház részére. Különböző korú csoportok jártak együtt kántálni, külön a gyermekek, külön a fiatalemberek és külön a házasemberek. A kisgyermekek többnyire a „Mennyből az angyal” című magyar egyházi népéneket énekelték. Amíg nem volt szokás a karácsonyfa állítás, a falusi gyermekek a kántálás során almát, diót kaptak ajándékba. Ez volt az angyaljárás, csengővel.[1]
A karácsonyi ajándékozás még a karácsonyfa-állítás szokásánál is újabb. Ajándékot régen a kántálók, betlehemezők, köszöntők kaptak, azok is ételfélét és legfeljebb egy kis pénzt. Erdélyben az ajándékozás még az 1960-as években sem volt szokás.
Manapság "az Angyal" az ablakon surran be az ünnepre felkészített lakás egyik szobájába, miközben a család mit sem sejtve, de mégis várakozva a szobán kívül tartózkodik. Az Angyal egy fenyőfát hoz, szépen feldíszíti, és a tövét bőségesen megtölti ajándékokkal. Majd megrázza csilingelő csengőjét, és eltávozik. A gyermekek ennek hallatára izgatottan bemennek, és csodálják a ragyogó látványt, s a csillogó fát körülállva a felnőtt családtagokkal együtt karácsonyi dalokat énekelnek, majd kiosztják egymás között az érkezett ajándékokat, melyeket természetesen mindenki meglepetten és izgatottan kibont.
A karácsonynak ezt a mozzanatát a kommunista diktatúra éveiben is örömmel ünnepelhette szinte minden család, hiszen ez a családon belüli kedves esemény nem zavarta a hatóságokat. A román közösségnek természetesen a Karácsony Apó osztogatta az ajándékokat.
Jegyzetek
- ↑ Kútfő Kis magyar néprajz diákoknak, szekelykaroly.ro
Források
- NÉPSZOKÁS, NÉPHIT, NÉPI VALLÁSOSSÁG – December, mek.niif.hu
- Mennyből az angyal, kerekmese.hu
További információk
- Karácsonyi kántálás Erdélyben, youtube.com
| Kereszténység | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Folklór | |||||||||
| Ajándékozók | |||||||||
| Hagyományok | |||||||||
| Szokások országonként | |||||||||
| Karácsonyi zene | |||||||||
| Karácsonyi filmek, irodalom | |||||||||
| Modern társadalomban | |||||||||
| Ételek |
| ||||||||
