Napjainkra a Angol hódítás Írországban sokféle ember érdeklődésére számot tartó téma lett. A terület szakértőitől kezdve a témával kapcsolatos információkat keresőkig a Angol hódítás Írországban sokak számára érdekes pontot jelent. Akár történelmi fontossága, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos területen betöltött jelentősége miatt, a Angol hódítás Írországban továbbra is olyan téma, amely nagy vitákat és érdeklődést vált ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Angol hódítás Írországban különböző aspektusait és relevanciáját a mai világban, teljes és naprakész képet adva a témáról.
Az angol hódítás Írországban katonai támadás volt, amely 1169. május 1-jén vette kezdetét. A támadókat Diarmait Mac Murchada leinsteri király hívta be. Az invázió eredményét II. Henrik angol király szilárdította meg 1171. október 18-án és ez az Ír-szigetet felölelő angol uralom (Lordship of Ireland) betagolódásához vezetett a Plantagenêt-ház birtokainak sorába. Az anglonormann invázió azonnali hatása az Ír Főkirályság bukása volt.
Amikor Muirchertach MacLochlainn főkirály, Tyrone ura 1166-ban meghalt, Diarmait Mac Murchada (angol forrásokban Dermot MacMurrough) fontos támaszát veszítette el, és az új főkirály, Ruaidrí Ua Conchobair (Rory O'Connor)[1] vezette ír csapatok el is űzték trónjáról.
Mac Murchada először Bristolba, majd Normandiába menekült. Sikerült megszereznie II. Henrik király engedélyét, hogy a király alattvalóinak segítségével próbálja meg visszaszerezni leinsteri trónját. 1167-ben Mac Murchada szolgálatába állt Maurice FitzGerald[2]. Utóbbi meggyőzte Rhys ap Gruffyddet, Deheubarth hercegét, hogy engedje el FitzGerald fogságban tartott féltestvérét, Robert FitzStephent[3], hogy az is részt vehessen a katonai vállalkozásban. FitzGerald legfontosabb hozzájárulása azonban az volt, hogy megszerezte Richard de Clare, Pembroke 2. grófja[m 1] támogatását.
Az első normann lovag, aki partra szállt Írországban, Richard fitz Godbert de Roche volt 1167-ben, a normann, walesi és flamand fő sereg csak 1169-ben érkezett meg, Wexfordba. Rövid idő alatt visszaszerezték Leinstert, Dublin és Waterford Mac Murchada ellenőrzése alá került. Richard de Clare feleségül vette Diarmait lányát, Aoifét és a leinsteri királyság örökösévé vált. Ez az utóbbi fejlemény gondolkodóba ejtette II. Henriket, aki attól tartott, hogy az Ír-szigeten rivális normann királyság születhet. Ezért úgy döntött, hogy Leinsterbe megy és biztosítja a saját uralmát.