Angol hódítás Írországban

Napjainkra a Angol hódítás Írországban sokféle ember érdeklődésére számot tartó téma lett. A terület szakértőitől kezdve a témával kapcsolatos információkat keresőkig a Angol hódítás Írországban sokak számára érdekes pontot jelent. Akár történelmi fontossága, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a tudományos területen betöltött jelentősége miatt, a Angol hódítás Írországban továbbra is olyan téma, amely nagy vitákat és érdeklődést vált ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Angol hódítás Írországban különböző aspektusait és relevanciáját a mai világban, teljes és naprakész képet adva a témáról.

A normann hódítás következményei: az 1300-ban a normannok ellenőrizte területek kékkel, az őslakó íreké zölddel.

Az angol hódítás Írországban katonai támadás volt, amely 1169. május 1-jén vette kezdetét. A támadókat Diarmait Mac Murchada leinsteri király hívta be. Az invázió eredményét II. Henrik angol király szilárdította meg 1171. október 18-án és ez az Ír-szigetet felölelő angol uralom (Lordship of Ireland) betagolódásához vezetett a Plantagenêt-ház birtokainak sorába. Az anglonormann invázió azonnali hatása az Ír Főkirályság bukása volt.

Az 1169-es invázió

Amikor Muirchertach MacLochlainn főkirály, Tyrone ura 1166-ban meghalt, Diarmait Mac Murchada (angol forrásokban Dermot MacMurrough) fontos támaszát veszítette el, és az új főkirály, Ruaidrí Ua Conchobair (Rory O'Connor)[1] vezette ír csapatok el is űzték trónjáról.

Mac Murchada először Bristolba, majd Normandiába menekült. Sikerült megszereznie II. Henrik király engedélyét, hogy a király alattvalóinak segítségével próbálja meg visszaszerezni leinsteri trónját. 1167-ben Mac Murchada szolgálatába állt Maurice FitzGerald[2]. Utóbbi meggyőzte Rhys ap Gruffyddet, Deheubarth hercegét, hogy engedje el FitzGerald fogságban tartott féltestvérét, Robert FitzStephent[3], hogy az is részt vehessen a katonai vállalkozásban. FitzGerald legfontosabb hozzájárulása azonban az volt, hogy megszerezte Richard de Clare, Pembroke 2. grófja[m 1] támogatását.

Az első normann lovag, aki partra szállt Írországban, Richard fitz Godbert de Roche volt 1167-ben, a normann, walesi és flamand fő sereg csak 1169-ben érkezett meg, Wexfordba. Rövid idő alatt visszaszerezték Leinstert, Dublin és Waterford Mac Murchada ellenőrzése alá került. Richard de Clare feleségül vette Diarmait lányát, Aoifét és a leinsteri királyság örökösévé vált. Ez az utóbbi fejlemény gondolkodóba ejtette II. Henriket, aki attól tartott, hogy az Ír-szigeten rivális normann királyság születhet. Ezért úgy döntött, hogy Leinsterbe megy és biztosítja a saját uralmát.

II. Henrik érkezése 1171-ben

Megjegyzések

  1. ↑ Richard de Clare, Pembroke 2. grófja (1130 körül – 1176. április 20.), közismert nevén Strongbow, anglo-normann nemes és katona volt, aki kulcsszerepet játszott az 1169-es ír hódításban. A "Strongbow" (Erős íjú) becenevét állítólag kivételes íjászati képességeiről vagy a címere kapcsán kapta, amelyen egy feszített íjat ábrázoltak. Richard már fiatal korától előkelő származású volt, bár a családja vagyonát és befolyását elvesztette. 1168-ban Dermot MacMurrough, Leinster száműzött királya Richard segítségét kérte trónjának visszaszerzéséhez, cserébe Leinster jelentős földjeiért és lánya, Aoife kezéért. Richard sereget toborzott, és 1170-ben Írországba érkezett, ahol Waterfordnál és Dublinnál kulcsfontosságú győzelmeket aratott. Dermot halála után Richard Leinster királya lett, ami feszültséget váltott ki az angol királlyal, II. Henrikkel, aki meg akarta őrizni Írország fölötti befolyását. Bár eleinte ellentét alakult ki közöttük, Richard végül behódolt a királynak, és Leinster birtokait hűbérbirtokként kapta meg. Erőskezű vezetőként és tehetséges katonaként ismerték, de halála után Írországban és Angliában is jelentős politikai és társadalmi változásokat hagyott maga után. Richard de Clare Írország történetének egyik legjelentősebb alakja maradt, aki elindította az anglo-normannok több évszázados uralmát a szigeten.

Jegyzetek

  1. ↑ Irish Biography 385-386. oldal,O'Conor, Roderic
  2. ↑ Irish Biography 179–180. oldal, FitzGerald, Maurice
  3. ↑ Irish Biography 205-206. oldal, FitzStephen, Robert

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Norman invasion of Ireland című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a középkori tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!