A modern világban a Angela Voigt példátlan jelentőségre tett szert a társadalom különböző területein. A gazdaságra gyakorolt hatásától a kultúrára és politikára gyakorolt hatásáig a Angela Voigt minden korosztálytól és hátterű embertől folyamatosan érdeklődő témává vált. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Angela Voigt különböző dimenzióit, elemezve annak időbeli alakulását és a mai világra gyakorolt hatását. A Angela Voigt eredetétől a mai relevanciájáig kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség történetében, és jelenléte továbbra is alakítja társadalmunk menetét.
Angela Voigt | |
![]() | |
Született | 1951. május 18.[1] Weferlingen |
Elhunyt | 2013. április 11. (61 évesen) Magdeburg |
Állampolgársága | |
Foglalkozása | atléta |
Kitüntetései | Hazafias Ezüst Érdemrend |
Magassága | 171 cm |
Testtömege | 63 kg |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Angela Voigt témájú médiaállományokat. | |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||
|
Angela Voigt, Schmalfeld (Weferlingen, 1951. május 18. – Magdeburg, 2013. április 11.[2]) olimpiai bajnok keletnémet atléta, távolugró.
Voigt kezdetben ötpróbázott. Ebben a versenyszámban is sikeresen indult a karrierje,[3] azonban egy sérülés miatt már csak a távolugrást folytathatta. 1974-ben negyedikként zárt az Európa-bajnokságon, két év múlva pedig már új világrekordot ugrott. 1976 májusában 6,92 métert ugrott, amivel Heide Rosendahl közel hat éve fennálló csúcsát döntötte meg. Voigt rekordja azonban csak két hónapig élt; Siegrun Siegl hét centiméterrel teljesített jobbat az év júliusában.
Pályafutása alatt egyetlen olimpián, a montréali játékokon vett részt. Nagy esélyesként, a második legjobb eredménnyel jutott be a szám döntőjébe, ahol hat centiméterrel ugrott nagyobbat, mint a végül ezüstérmes amerikai Kathy McMillan.
Az 1978-as prágai Európa-bajnokságon ezüstérmesként zárt. Ez volt az utolsó jelentősebb nemzetközi sikere az 1982-es visszavonulása előtt.