Akmolinszki terület (Orosz Birodalom)
Ezekben a modern időkben a Akmolinszki terület (Orosz Birodalom) az érdeklődés és a viták témájává vált világszerte. A Akmolinszki terület (Orosz Birodalom) megjelenése óta vitákat és ellentmondásos véleményeket váltott ki a szakértők és általában a társadalom körében. Következményei és utóhatásai kiterjedt elemzéshez és gondolkodáshoz vezettek a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben alaposan feltárjuk a Akmolinszki terület (Orosz Birodalom) jelenségét, elemezzük eredetét, fejlődését, és kiemeljük mai relevanciáját. Kritikus és szigorú megközelítéssel arra törekszünk, hogy az olvasó számára teljes és objektív jövőképet nyújtsunk a Akmolinszki terület (Orosz Birodalom)-ről, részletes és gazdagító áttekintést nyújtva erről a jelentős témáról.
| Akmolinszki terület | |||
| 1868. október 21. – 1920. január 3. | |||
| |||
 | |||
| Akmolinszki terület 1913-ban | |||
| Fővárosa | Omszk | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Akmolinszki terület témájú médiaállományokat. | |||
Akmolinszki terület az Orosz Birodalom, majd Szovjet-Oroszország része volt 1868-tól 1920-ig, 594 673 km²-nyi területtel (1887) és 463 347 lakossal.
Nevének eredete
A tartomány nevét a hasonló nevű fővárosáról, Akmolinszkról kapta, melynek mai neve Asztana.
Leírása
A tartomány geológiailag három, egymástól teljesen elütő részre oszlott. Az északi rész alacsony, az Irtis mentén fővenyes és sós tavakkal borított síkság. A középső rész viszonylag magas hegyekkel átszelt és az Isim, Nura és Szari-Szu folyók öntözték, bár területe erdőtlen és nagyrészt köves, állandó megtelepedésre alkalmas volt. E területen egyesültek a vidék ásványkincsei, melyek főleg aranyból, rézből és kőszénből álltak. A terület harmadik, déli része puszta, víztelen sivatag, mely a Szari-Bzu forrásaitól a Csu folyóig terjedő terület volt.
