Aj (folyó)
Ebben a cikkben a Aj (folyó) problémájával foglalkozunk, amely a jelenlegi kontextusban rendkívül fontos. A Aj (folyó) sokféle témakörre vonatkozhat, az oktatás fontosságától a mai társadalomban egészen a történelem egy releváns szereplőjének életéig és munkásságáig. Bármi is legyen a természete, a Aj (folyó) sokak érdeklődését felkeltő téma, hiszen jelentős hatással van életünkre. Ebben a cikkben a Aj (folyó) különböző aspektusait vizsgáljuk meg, elemezzük relevanciáját és a különböző kontextusokban játszott szerepét. Emellett különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni az üggyel kapcsolatban, azzal a céllal, hogy ismereteinket gyarapítsuk ebben a nagyon releváns témában.
| Aj | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 549 km |
| Forrásszint | 880 m |
| Vízhozam | 84 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 15 000 km² |
| Forrás | Déli-Urál |
 é. sz. 54° 39′ 11″, k. h. 59° 06′ 41″54.653056°N 59.111389°E | |
| Torkolat | Ufa |
| é. sz. 56° 07′ 41″, k. h. 57° 40′ 40″56.128056°N 57.677778°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Belaja folyó vízgyűjtő területe | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aj témájú médiaállományokat. | |
Az Aj (oroszul: Ай, baskír nyelven Әй) folyó Oroszország európai részén, a Cseljabinszki területen és Baskíriában; az Ufa középső szakaszának bal oldali mellékfolyója.
Földrajz
Hossza: 549 km, vízgyűjtő területe: 15 000 km², évi közepes vízhozama a torkolatánál: 84 m³/sec. Teljes esése kb. 720 m.
A Déli-Urálban, az Ural-tau- és az Avaljak-hegy között (más forrás szerint a Jagodnij- és az Urenyga-hegy között) fekvő Kljukvennoje nevű mocsárból ered, 880 m tengerszint feletti magasságban, Zlatouszttól délnyugatra.
A Cseljabinszki területen végig hegyek között folyik; kezdetben északkelet felé, majd Zlatousztnál északnyugatra, nyugatra fordul. Baskíria területén a hegyek közül kiérve dombos vidéken halad észak, északkelet felé a Jurjuzany–Aj-síkságon, majd az Ufai-plató karsztos vidékén át. Uszty-Ajszk (jelentése: 'Aj-torkolat') falunál ömlik az Ufába, 160 m tengerszint feletti magasságban.
November elejétől április közepéig jég alatt van. Felső folyásának vidékén a Déli-Urál hegyeit és előhegyeit sűrű fenyveserdő borítja, alsó folyásán erdős sztyepp az uralkodó, melyet sok helyen felszántottak.
Jelentősebb mellékfolyók
- Jobbról: Kusza, Nagy-Arsa, Kigi, Nagy-Ik, Ik
- Balról: Nagy-Szatka.
Települések, ásványi kincsek
A folyó mentén a legnagyobb település Zlatouszt, nehézipari központ, kohászata és fegyvergyártása híres. Közelében, az azonos nevű folyó torkolatánál fekszik Kusza, járási székhely. Szulejka környékén jelentős bauxitlelőhelyek találhatók.
Baskíriai területen a folyó mentén kisebb falvak sorakoznak, ezen a vidéken megművelt földek húzódnak.
Források
- Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978)
- Baskortosztan. Kratkaja enciklopegyija (orosz nyelven), 1996. . (Hozzáférés: 2013. június 8.)
- Nas gorod (orosz nyelven). Zlatouszt város portálja. (Hozzáférés: 2013. június 10.)
