Ahmed Hassan Zewail | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1946. február 26. Damanhur |
Elhunyt | 2016. augusztus 2. (70 évesen) Pasadena, Kalifornia |
Ismeretes mint | |
Iskolái |
|
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Alexandriai Egyetem Pennsylvaniai Egyetem Kaliforniai Egyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | kémia |
Tudományos fokozat | A kémiai tudományok doktora |
Munkahelyek | |
California Institute of Technology | oktató |
Szakmai kitüntetések | |
kémiai Wolf-díj (1993) kémiai Nobel-díj (1999) Davy-érem (2011) Priestley-érem (2011) | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ahmed Hassan Zewail témájú médiaállományokat. |
Ahmed Hasan Zewail (arab írással: أحمد حسن زويل) (Damanhur, 1946. február 26. – Pasadena, 2016. augusztus 2.) Nobel-díjas egyiptomi kémikus.
Ahmed Zewail 1946-ban Egyiptomban született, de doktori tanulmányait már az Egyesült Államokban folytatta. 1999-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat, mert kísérleti úton bebizonyította, hogy gyors lézerek alkalmazásával lehetséges az atomok megfigyelése, miközben azok a reagáló molekulákban átrendeződnek. 2010. november 12-én avatták az ELTE díszdoktorává.
1976 után a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) munkatársaként a molekuláris történések, az elemi reakciók megfigyelésével foglalkozott, 1978-ban itt kapott oktatói állást. 1982-ben amerikai állampolgárságot és egyetemi tanári kinevezést nyert. 1990-től a kémiai fizika Linus Pauling professzora. Tudományos kutatási területe a femtokémia (femto, a milliomod milliomodjának ezredrészének kifejezésére szolgáló elnevezés).
Zewail 1976-tól folytatott kutatásokat ultragyors lézerekkel. 1978 és 1990 közötti munkáival kidolgozta a kémiai reakciók átmeneti állapotainak femtoszekundum időfelbontású spektroszkópiai vizsgálati módszerét, ezzel megteremtett egy új tudományterületet, a femtokémiát. 1999. évi Nobel-díját megelőzően már hat egyetem tiszteletbeli doktora, számos tudományos díj, valamint a legmagasabb egyiptomi állami kitüntetés birtokosa volt. A világ több egyetemére meghívták vendégelőadónak.
1999-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat, mert kísérleti úton bebizonyította, hogy gyors lézerek alkalmazásával lehetséges az atomok megfigyelése, miközben azok a reagáló molekulákban átrendeződnek. Ezek a folyamatok a másodperc milliárdod részének milliomod részével, 10−15 másodperccel (1 femtoszekundummal) jellemezhető időskálán játszódnak le. Erről kapta nevét a vizsgálatukra alkalmazott módszer, a femtoszekundum felbontású spektroszkópia, valamint e folyamatok molekuláris történéseivel foglalkozó, alig tízéves új tudományág, a femtokémia.
A Caltech-en a kémia és a fizika professzora, egy nagy egyetemi kutatócsoport vezetője, valamint a National Science Foundation által finanszírozott Molekuláris Tudományok Laboratóriumának igazgatója volt. A Caltech-en eltöltött 23 év alatt több mint 150 doktorandusszal és vendégkutatóval dolgozott együtt. 2009 februárjában a Jordániai Egyetemen a művészetek és tudományok díszdoktorává avatták. Kutatásait a femtokémia területén folytatta.
Négy gyermeke született.
Kémiai Nobel-díjasok (1976-2000) | |
---|---|
1976: Lipscomb · 1977: Prigogine · 1978: Mitchell · 1979: Brown, Wittig · 1980: Berg, Gilbert, Sanger · 1981: Fukui Kenicsi, Hoffmann · 1982: Klug ·
1983: Taube · 1984: Merrifield · 1985: Hauptman, Karle · 1986: Herschbach, Li Jüan-csö, Polanyi · 1987: Cram, Lehn, Pedersen · 1988: Deisenhofer, Huber, Michel · 1989: Altman, Cech · 1990: Corey · 1991: Ernst · 1992: Marcus · 1993: Mullis, Smith · 1994: Oláh · 1995: Crutzen, Molina, Rowland · 1996: Curl, Kroto, Smalley · 1997: Boyer, Walker, Skou · 1998: Kohn, Pople · 1999: Zewail · 2000: Heeger, MacDiarmid, Shirakawa | |
Teljes lista • (1901–1925) • (1926–1950) • (1951–1975) • (2001–2025) |
Nemzetközi katalógusok |
---|