Afganisztán történelme

A mai világban a Afganisztán történelme olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár tudományos, akár szakmai vagy személyes területen, a Afganisztán történelme világszerte sok ember kíváncsiságát és figyelmét felkelti. A történelem során a Afganisztán történelme tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya volt, és továbbra is aktuális és releváns téma a mai társadalomban. Ebben a cikkben részletesen és átfogóan tárjuk fel a Afganisztán történelme hatását és fontosságát, valamint a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​​​hatásait.

James Rattray litográfiája Shuja Shah Durrani udvaráról, aki az Afganisztán elődjének számító Durrani Birodalom uralkodója volt (1839)
A Durrani Birodalom 1747 és 1862 között

Afganisztán történelme már az ókorban elkezdődött, területén sok nép telepedett le.[1] Az időszámítás előtti 6. században a perzsák foglalták el a mai Afganisztánt, II. Kurus király vezetésével. A Perzsa Birodalom bukása után a terület III. (Nagy) Sándor makedón király birodalmának része lett.

Nagy Sándor halála után egymást váltották a birodalmak, miközben az ország eldugottabb részei továbbra is a nomádok fennhatósága alá tartoztak. A birtokosok között volt az Arab Birodalom, a 14. század második felében pedig a mongol Timur Lenk hódította meg a területet. 1747-ben alakult ki az Afganisztán elődjének számító Durráni Birodalom, amely később a szűnni nem akaró törzsi és családi viszályok, valamint a cári Oroszország és Nagy-Britannia gyarmatosító törekvései következtében omlott össze. 1907-ben Afganisztán brit gyarmat lett, és saját külpolitikája is megszűnt.[2]

1919-ben Amanullah Kán kikiáltotta az ország függetlenségét, amelyet a többi állam elismert. Az ország 1926-tól királyság lett.[3] 1973-ban Muhamad Zahir királyt megfosztották trónjáról, Afganisztán köztársasággá vált. Az országba 1979-ben szovjet csapatok vonultak be, aminek következtében az államforma népköztársaság lett. Nagyjából tízéves polgárháború kezdődött, amely után a gazdaság összeomlott. Afganisztán demokratikus köztársaság lett, de ez a tálibok hatalomátvétele után megváltozott. Az országot 2001-ben megszállták az amerikaiak, és ismét polgárháború kezdődött, ami a gazdaság további csökkenéséhez és az emberek elszegényedéséhez vezet.[4][5] Az afganisztáni háború 2021. augusztus 15-én ért véget, amikor az amerikai hadsereg kivonult az országból, és a tálibok átvették a hatalmat.

Jegyzetek

  1. ↑ Dupree, Louis, 1925-1989, author: Afghanistan. ISBN 978-0-691-61609-4 Hozzáférés: 2019. november 27.  
  2. ↑ Afganisztán évszámokban. (Hozzáférés: 2021. augusztus 26.)
  3. ↑ The Towns of the Kingdom of Afghanistan. History of Afghanistan. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  4. ↑ War in Afghanistan – I. 3–29. o. ISBN 978-1-84964-200-2 Hozzáférés: 2019. november 27.  
  5. ↑ Library of Congress. Congressional Research Service, issuing body: Afghanistan : post-Taliban governance, security, and U.S. policy. Hozzáférés: 2019. november 27.  

Források

Kapcsolódó szócikkek

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!