Aenor de Châtellerault

A Aenor de Châtellerault olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár történelmi relevanciája, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár egyszerűen vitákat generáló képessége miatt, a Aenor de Châtellerault olyan téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni és elemezni. Az évek során végtelen vitákat és elmélkedéseket váltott ki, bizonyítva fontosságát az emberi élet különböző területein. Ebben a cikkben a Aenor de Châtellerault különböző aspektusaiba fogunk beleásni, megvizsgálva a kultúrára, politikára, tudományra és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatását. Részletes és tárgyilagos elemzéssel igyekszünk megvilágítani ezt a ma oly aktuális témát.

Aenor de Châtellerault
Született1103[1][2]
Châtellerault
Elhunyt1130. március után[3]
Talmont-sur-Gironde
NyughelyeAbbaye Saint-Vincent de Nieul-sur-l'Autise
ÉdesapjaAimery I, Viscount of Châtellerault
ÉdesanyjaDangereuse de L'Isle Bouchard
HázastársaX. Vilmos aquitániai herceg
Gyermekei

Aenor de Châtellerault (Châtellerault, 1103 körül – Talmont, 1130. március) Aquitániai Eleonóra angol királyné édesanyja.

Kora megítélése szerint Európa legnagyobb hatalmú asszonyai közé tartozott. A híres és tiszteletreméltó Rochefoucauld-dinasztia tagja volt. Szülei I. (Châttellerault) Aimery vikomt és Dangereuse de L'Isle Bouchard voltak.

A grófkisasszony X. Vilmos aquitániai herceg felesége lett, akinek három gyermeket szült:

  • Eleonóra, aki Aquitánia gazdag és befolyásos örökösnőjeként előbb VII. Lajos francia király majd pedig II. Henrik angol király hitvese lett.
  • Petronilla, aki I. Raulnak, Vermandois grófjának volt a masodik hitvese.
  • Aigret Vilmos, aki csupán 4 esztendősen, Talmont városában, édesanyjával egyszerre halt meg.

Châttellerault-i Aenor hercegné a lánya, Eleonóra révén nagyanyja lett Oroszlánszívű Richárd és Földnélküli János angol királyoknak is, így a Plantagenet-dinasztia vérvonala még sokáig (1399-ig) nem szakadt meg.

  1. Darryl Roger Lundy: The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Leo van de Pas (2003). „Genealogics” (angol nyelven). 
  3. Foundation for Medieval Genealogy (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. július 9.)