A Korunk Bolyai-díja
A mai világban a A Korunk Bolyai-díja egyre fontosabbá vált. És akár személyes, akár szakmai, akár társadalmi szinten, a A Korunk Bolyai-díja sokféle ember számára közös érdeklődésre számot tartó témává vált. A A Korunk Bolyai-díja hatása tagadhatatlan, mivel olyan sokrétű szempontokat érint, mint a gazdaság, a technológia, az egészségügy, a személyközi kapcsolatok, sőt a környezet is. Emiatt elengedhetetlen a A Korunk Bolyai-díja jelenségének, következményeinek és lehetséges rövid- és hosszú távú következményeinek alapos elemzése. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a A Korunk Bolyai-díja-hez kapcsolódó összes szempontot, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a minket oly sokat foglalkoztató témáról.
A Korunk Bolyai-díját az erdélyi Korunk című folyóirat alapította 1981-ben, az erdélyi magyar tudományos tevékenység bátorítása és elismerése érdekében. Az alapító szándéka szerint a szakmai elismerést évente két személynek ítélték oda, a természettudomány, illetve a társadalomtudomány terén elért kiemelkedő munkáért. A díjat azok kapták meg, akiknek az előző évben megjelent tudományos munkáját egy 11 fős zsűri legjobbnak ítélte.
A díjazott egy Tőrös Gábor képzőművész által készített bronz Bolyai-plakettet kapott, rajta Kányádi Sándor kétsorosával:
- „Aki megért, s megértet,
- Egy népet megéltet.”
A díjat mindössze két alkalommal ítélhették oda, mivel 1983-ban – hasonló román tudományos díj hiányára hivatkozva – a román hatóságok betiltották a díjazást.
Díjazottak
- 1981 – Egyed Ákos történész (Falu, város, civilizáció)
- 1981 – Weszely Tibor matematikus (Bolyai János matematikai munkássága)
- 1982 – Gábos Zoltán fizikus (Az elméleti fizika alapjai)
- 1982 – Szabó T. Attila nyelvtudós (Erdélyi magyar szótörténeti tár)