Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a 431-es főút (Magyarország) témáját és hatását a modern társadalomra. Ez a téma eredetétől napjaink relevanciájáig felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a rajongók figyelmét és érdeklődését. Ezeken az oldalakon a 431-es főút (Magyarország) számos oldalát megvizsgáljuk, a történelmi vonatkozásaitól a jövőbeli vonatkozásaiig, valamint a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Ezenkívül elemezzük a 431-es főút (Magyarország) különböző nézőpontjait és véleményét, átfogó és kimerítő képet adva erről a lenyűgöző jelenségről.
431-es főút | |
![]() | |
Úttípus | Másodrendű főút |
Hossza | 5,7 km |
Ország | ![]() |
Tartományok | Csongrád-Csanád vármegye |
Mérnökségek | Magyar Közút Kht. |
Az út eleje | ![]() |
Az út vége | ![]() |
A 431-es számú főút Kiszombor külterületén húzódik, a várostól keletre, belterületét elkerülve. Hossza mintegy 5,7 kilométer.
Az út első, északi fele egy Kiszombort elkerülő útszakasz, amely szintben keresztezi a MÁV 121-es számú Kétegyháza–Újszeged-vasútvonalát, míg a déli fele egy hagyományos, régi útvonal Nagycsanád (Románia) felé. Az országhatáron túl a DN6-os főútban folytatódik.
1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete a Kiszombor belterületének délkeleti szélétől az országhatárig vezető szakaszát harmadrendű főúttá nyilvánította, a Szegedtől idáig tartó főút részeként, útszámozása érdekes módon akkor is 431-es volt. [1] Később sokáig mellékút volt (a Kartográfiai Vállalat 1970-es kiadású autótérképe például egyáltalán fel sem tünteti); a belterületet keletről elkerülő szakasz átadása után kapott ismét főúti besorolást.
Csomópontok, pihenőhelyek és hidak | |||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|