1868 a tudományban

Az 1868. év a tudományban és a technikában.

• január 30. – Londonban megjelenik Charles Darwin The Variation of Animals and Plants under Domestication (Az állatok és növények megváltozása a háziasítás állapotában) című könyve, melynek egyik fejezete tartalmazza az öröklődési elmélet (pangenesis) leírását is.

• Norman Lockyer a Nap színképében felfedezi a D3 vonalat (Fraunhofer-féle vonalak), lényegében az addig ismeretlen héliumot

• március – Louis Lartet francia őslénykutató elsőként tárja fel a cro-magnoni ember csontvázát

• március 18. – Marek József, a 20. század első felének iskolateremtő magyar állatorvosa († 1952)
• március 22. – Robert Millikan fizikai Nobel-díjas amerikai kísérleti fizikus († 1953)
• május 21. – Bugarszky István magyar vegyész, a fizikai kémia egyik magyarországi úttörője († 1941)^[1]
• június 6. – Robert Falcon Scott, a Déli-sark brit kutatója († 1912)
• június 14. – Karl Landsteiner osztrák biológus és orvos († 1943 a tudományban)
• június 29. – George Ellery Hale amerikai csillagász († 1938)
• július 4. – Henrietta Swan Leavitt amerikai amatőr csillagász († 1921)
• szeptember 16. – Albert William Herre amerikai ichthiológus és lichenológus († 1962)
• november 8. – Felix Hausdorff német matematikus, a topológia egyik megalapozója († 1942)
• december 9. – Fritz Haber Nobel-díjas német kémikus († 1934)

• február 11. – Léon Foucault francia fizikus (* 1819)
• március 2. – Nagy Károly magyar matematikus, csillagász (* 1797)
• május 22. – Julius Plücker német matematikus és fizikus (* 1801)
• szeptember 26. – August Ferdinand Möbius német matematikus, csillagász (* 1790)
• július 15. – William Thomas Green Morton amerikai fogorvos, az érzéstelenítő belégzés felfedezője és ismertetője, lényegében az első aneszteziológus (* 1819)