1774 az irodalomban
Ez a cikk a 1774 az irodalomban témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken. A téma alapos megértése érdekében különböző nézőpontok és megközelítések kerülnek feltárásra, amelyek megvilágítják annak fontosságát és mai hatását. Egy részletes és kimerítő elemzéssel a cél az, hogy az olvasó számára átfogó és teljes képet adjon a 1774 az irodalomban-ről, releváns és naprakész információkat nyújtva, amelyek hozzájárulnak a kérdés ismereteinek és megértéséhez. A kezdetektől a mai társadalomra gyakorolt hatásig a cél egy olyan globális jövőkép felkínálása, amely lehetővé teszi számunkra, hogy mélyebben ássunk bele a 1774 az irodalomban legrelevánsabb aspektusaiba, világos és részletes áttekintést nyújtva, amely kiindulási pontként szolgál a jövőbeli kutatásokhoz és elmélkedésekhez.
Az 1774. év az irodalomban.
Megjelent új művek
- Johann Wolfgang von Goethe nagy hatású regénye: Az ifjú Werther szenvedései (Die Leiden des jungen Werthers).
- Christoph Martin Wieland szatirikus regénye: Die Geschichte der Abderiten (Az abderiták története).
- Jakob Michael Reinhold Lenz: Anmerkungen übers Theater (Megjegyzések a színházról), tanulmányok.
- Thomas Warton angol szerző: The History of English Poetry (Az angol költészet története); három kötet, 1774–1781.
Dráma
- Goethe első kinyomtatott műve: Clavigo; a darabot abban az évben bemutatják.
- Jakob Michael Reinhold Lenz: Der Hofmeister, oder Vorteile der Privaterziehung (A nevelő).
Magyar irodalom
- La Calprenède Cassandra című heroikus regényének magyarra átültetése, Báróczi Sándor munkája: Kassándra, melyet frantziából fordított Bárótzi Sándor Magyar Nemes Testőrző.
- („Báróczi munkája nem is annyira fordítása, mint inkább tömörített kivonata az eredetinek.")[1]
Születések
Halálozások
- április 4. – Oliver Goldsmith angol-ír költő, regényíró és orvos, többek között A wakefieldi lelkész (The Vicar of Wakefield) szerzője (* 1728 vagy 1730)
- augusztus 14. – Johann Jakob Reiske német filológus és orientalista (* 1716)
Jegyzetek
- ↑ szerk.: Pándi Pál: A magyar irodalom története (3. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó (1965). ISBN 963 05 1642 X