1769 az irodalomban
A 1769 az irodalomban világában sokféle szempontot és szingularitást találunk, amelyeket érdemes megvizsgálni és megérteni. A 1769 az irodalomban eredetétől napjaink relevanciájáig szakértők és kutatók érdeklődésének és tanulmányozásának tárgya volt. A 1769 az irodalomban-ről alkotott vélemények és megközelítések sokfélesége arra ösztönöz bennünket, hogy elgondolkodjunk a társadalom különböző szféráira gyakorolt hatásán. A történelem során a 1769 az irodalomban vitákat, vitákat, sőt inspirációt is generált, nyomot hagyva a kultúrában, a tudományban, a politikában és más területeken. Ebben a cikkben elmélyülünk a 1769 az irodalomban lenyűgöző univerzumában, megvizsgálva annak több oldalát és jelentőségét a mai világban.
Az 1769. év az irodalomban.
Megjelent új művek
- Oliver Goldsmith szatírája: The History and Adventures of an Atom (Egy parány kalandjai).
- Denis Diderot filozófiai értekezése: Le rêve de D'Alembert (D’Alembert álma).
Születések
- február 13. – Ivan Andrejevics Krilov, főként verses állatmeséiről nevezetes orosz költő, író († 1844)
- március 14. – Kármán József magyar író, ügyvéd († 1795)
- március 21. – Dayka Gábor magyar költő, pap, tanár († 1796)
- szeptember 9. – Ivan Petrovics Kotljarevszkij ukrán költő, író; a modern ukrán irodalom megalapítójaként ismert († 1838)
- november 1. – Garlieb Helwig Merkel német nyelven író, balti német családból származó író, újságíró; őt tekintik a lett és részben az észt irodalom megteremtőjének († 1850)
- december 26. – Ernst Moritz Arndt, német szerző, korának egyik legismertebb költője († 1860)
Halálozások
- március 2. – Bod Péter református lelkész, irodalomtörténész, egyháztörténész, író; „a késő barokk évtizedek legnagyobb magyar tudósa”[1] (* 1712)
- december 13. – Christian Fürchtegott Gellert német költő, író, pedagógus (* 1715)
Jegyzetek
- ↑ szerk.: Klaniczay Tibor: A magyar irodalom története (2. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 347. o. (1964). ISBN 963 05 1641 1