Mai cikkünkben a 101. légi szállítású hadosztály témában fogunk elmélyülni, amely téma kétségtelenül nagy érdeklődést vált ki az olvasók széles körében. A 101. légi szállítású hadosztály olyan téma, amely minden korosztály és társadalmi réteg figyelmét felkeltette, jelentősége pedig túlmutat a határokon és a kultúrákon. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a 101. légi szállítású hadosztály különböző aspektusait, foglalkozunk történelmi jelentőséggel, a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásával és a jövőre vonatkozó lehetséges következményekkel. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött szerepéig a 101. légi szállítású hadosztály olyan téma, amely alapos vizsgálatot érdemel, hogy megértsük valódi hatókörét és jelentését.
101. légi szállítású hadosztály | |
![]() | |
A hadosztály felvarrója | |
Dátum | 1942. augusztus 15. – 1946. november 30., 1948–1950, 1954-jelen |
Ország | ![]() |
Típus | légi szállítású gyalogság[1] |
Parancsnokok | |
Jelenlegi parancsnok | John F. Campbell vezérőrnagy |
Híres parancsnokok | William C. Lee Maxwell D. Taylor Anthony C. McAuliffe William Westmoreland Richard A. Cody David Petraeus |
Jelvények | |
![]() | |
Kultúra és történelem | |
Becenév | „Screaming Eagles” (Vijjogó Sasok) |
Mottó | “Rendezvous With Destiny” (Randevú a Végzettel) |
Háborús részvétel | Második világháború Vietnámi háború Sivatagi Pajzs hadművelet (Desert Shield) Sivatagi Vihar hadművelet (Desert Storm) Tartós Szabadság hadművelet (Operation Enduring Freedom) Irak Szabadságáért hadművelet (Operation Iraqi Freedom) Iraki háború |
101. légi szállítású hadosztály weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz 101. légi szállítású hadosztály témájú médiaállományokat. |
A 101. légi szállítású hadosztály[2] („Screaming Eagles”, Vijjogó Sasok) az Egyesült Államok hadseregének a második világháború alatt (1942. augusztus 15. – 1946. november 30.), 1948–1950 között és 1954 óta aktív hadosztálya.
A hadosztályt 1942. augusztus 15-én hozták létre a louisianai Camp Claiborne-ban. Első parancsnoka William C. Lee tábornok mondta 1942. augusztus 19-én:
A 101-eseknek nincs története, viszont randevút adnak a Végzetnek.
1943 júniusában a hadosztályhoz csatolták az 506. Ejtőernyős Gyalogezredet. Még ebben az évben a hadosztály áttelepült Angliába, ahol intenzív kiképzéseket folytattak. A katonák megtanultak éjszaka ugrani, közelharcot és városi harcot vívni. 1944 februárjában Lee tábornok szívinfarktust kapott, ezért visszautazott az Egyesült Államokba, helyét Maxwell D. Taylor vette át.
A hadosztály részt vett a normandiai partraszállásban és a Market Garden hadműveletben is. Az ardenneki csata alatt a hadosztály Bastogne városát és annak környékét védte. A 11 840 katona parancsnoka Anthony McAuliffe volt, aki a megadásra felszólító levélre a következő választ adta: Nuts.[3] A várost sikeresen megvédték.
1945. augusztus 1-jén a hadosztályt visszavonták a franciaországi Auxerre-be, hogy felkészítsék a Japán elleni támadásra. Japán két héttel később kapitulálták, így a hadosztályt deaktiválták. A második világháború alatt 1766 katona vesztette életét a harcokban, míg 6388 megsebesült.
A 101. hadosztály különlegessége a sisakjelzésekbe állt. A katonák kártyaszíneket (kőr, pikk, káró, treff) használtak. Ezzel jelezték, hogy melyik ezredebe tartoznak. Az egyetlen kivétel a 187. ezred volt, melyet később csatoltak a hadosztályhoz.
A 101. légi szállítású hadosztályt 1948-ban újra felállították, és kiképzőegységként működött egész 1950-ig. Majd 1954-ben a dél-karolinai Fort Jacksonban felállították a ma is működő egységet. 1956-ban átköltöztették a Kentucky-beli Fort Campbell bázisra. A hadosztályt öt harccsoportra bontották fel, szemben a második világháború alatt alkalmazott ezred-százados felosztással. Az átszervezés 1957 áprilisáig volt érvényben:
A törzs-ütegek a következőképp szerveződtek:
1957. szeptember és november között a 327. gyalogezred 1. légi szállítású harccsoportja az arkansas-i Little Rockba települt. Feladatuk a Little Rock-i krízis néven elhíresült esemény biztosítása volt.
A háború hét éve alatt a hadosztály 15 bevetésen vett részt. Ezek közül kiemelkedő a Hamburger Hill-i csata 1969-ben és a Ripcord tüzérségi támaszpontért folytatott harcok 1970-ben. Lam Son 719 hadművelet alatt a hadosztály volt az egyetlen repülőegység mely behatolt Laosz területére. A harcok alatt 4 011 fő hunyt el és 18 259 sérültek meg.
Republic of Vietnam Civil Action Honor Medal, First Class (a Vietnámi Köztársaság 1. osztályú Becsület Rendje) Vietnám 1970 (csak a DIVARTY)