Újpest-központ

Ebben a cikkben a Újpest-központ lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztály és érdeklődési köre felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Újpest-központ továbbra is releváns és folyamatosan fejlődő téma a mai világban. Ezeken az oldalakon keresztül megvizsgáljuk történetét, különböző perspektíváit és a különböző területekre gyakorolt ​​hatását. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy felfedezze mindazt, amit a Újpest-központ kínál, és gazdagítsa tudásunkat ezzel az izgalmas témával kapcsolatban.

Ez a szócikk a csomópontról szól. Hasonló címmel lásd még: Újpest-központ metróállomás.
Újpest-Központ, az Árpád út felől nézve 2004-ben

Újpest-központ (2018-ig nagybetűvel: Újpest-Központ[1]) Budapest IV. kerületében található csomópont, az Árpád út és az István út (kialakításakor: Bajcsy-Zsilinszky út) kereszteződése. Nevét az M3-as metróvonal újpesti szakaszának átadásakor kapta, 1990-ben[2] az Újpest-központ metróállomásról.

Története

A Belvárostól 9 km távolságra elhelyezkedő útkereszteződés ma ismert tágasságát a korábbi Bajcsy-Zsilinszky (mai István) út kiszélesítésével érték el. Ez már Újpest 1959-es városrendezési tervében is felmerült, a megvalósítása azonban csak az Újpesti lakótelep 1974-1986 között tartott megépítésének idején kezdődött és a M3-as metróvonal újpesti végállomásának átadásával, 1990-ben fejeződött be. A közlekedési csomópont 1987-1989 között épült.[3] Az irányonként egy forgalmi sávos mai István utca a Munkásotthon utca és a Bercsényi utca között irányonként két forgalmi sáv szélességűre változott, középen burkolt villamospályával. A szükséges helyet az akkor Bajcsy-Zsilinszky nevet viselő út keleti oldalán álló földszintes házsor lebontásával nyerték.[2]

A metrószerelvények 1990 óta állnak meg itt, a megnyitó ünnepség végül a rendszerváltás után, 1990. december 14-én zajlott, amikor Demszky Gábor főpolgármester és Siklós Csaba közlekedési miniszter felavatta az új metrószakaszt, ám a felszíni és a föld alatti közlekedési változások csak másnap, 15-én léptek életbe, amikor üzemkezdettől az első metrószerelvény megérkezett ide.[4] Azóta tervezik a vonal meghosszabbítását Káposztásmegyerig, de a munkálatok még nem kezdődtek meg.

Az üzemi helységek a peron felett, a gyalogos aluljáró szintjén találhatók.

Egyéb járatok állomása

Végállomások

  • 25-ös busz, másik végállomás: Mexikói út
  • 120-as busz, másik végállomás: Göncz Árpád városközpont
  • 147-es busz, másik végállomás: Megyer, Julianus barát utca
  • 170-es busz, másik végállomás: Rákospalota, Csömöri-patak
  • 220-as busz, másik végállomás: Újpest, Erdősor út
  • 270-es busz, másik végállomás: Rákospalota, Csömöri-patak
  • -as metró, másik végállomás: Kőbánya-Kispest

Áthaladó járatok

Buszok

Villamosok

Volánbusz-járatok

A csomópont

Újpest-Központ az Árpád, valamint az István út keresztezése. A közúti forgalom elkerülése végett 2022-ig nem volt kijelölt szintbeni gyalogos átkelőhely, addig a járókelők az aluljárót vehették igénybe.

Jegyzetek

  1. ↑ Medvegy Gábor: Az állomásokat is átnevezik a 3-as metró felújítása után. 24.hu (2018. január 22.) (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  2. ↑ a b Krizsán Sándor: „Újpest-Központ végállomás!” 2. rész: Az elsô kapavágás elôtt… Újpesti Helytörténeti Értesítő, XVIII. évf. 1. sz. (2011. március) 16. o.
  3. ↑ Újpest akkor és most. Szerk. Ádám Tamás és Bangha Katalin. Hozzáférés: 2020. február 18.  
  4. ↑ Krizsán Sándor: „Újpest-Központ végállomás!”: 8. rész: Ami a metróátadással járt… Újpesti Helytörténeti Értesítő, XIX. évf. 3. sz. (2012. szeptember) 21. o.

Források