Átbetűzés

Ma a Átbetűzés továbbra is nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó téma. A technológia fejlődésével és a társadalmi átalakulással a Átbetűzés olyan központi kérdéssé vált, amely mindennapi életünk különböző aspektusait érinti. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Átbetűzés továbbra is állandó vitákat és elemzéseket generál. Ebben a cikkben a Átbetűzés-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító látásmódot kínáljunk erről a témáról, amely továbbra is az olvasók széles körének figyelmét felkelti.

Az átbetűzés vagy transzliteráció egy idegen ábécé átbetűzését jelenti egy másik, a kiindulónyelvtől eltérő írásrendszert alkalmazó nyelvére. Jó példa erre a cirill ábécét használó nyelvek átírása a magyar ábécé szerinti formára, például: МоскваMoszkva.

Az átbetűzés (transzliteráció) megkülönböztetendő a transzkripciótól, amely fonetikus átírást jelent. Az átbetűzés speciális esete a betűhelyettesítés.

A kínai, japán és más nem betűalapú írás átírása nem transzliteráció, hanem transzkripció, mivel itt betű szerinti átírásról nem beszélhetünk.

Források

  • Florian Coulmas: Writing Systems. An Introduction to their linguistic analysis. Series: Cambridge Textbooks in Linguistics. Cambridge University Press, 2003 (angolul)
  • Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya; Osiris Kiadó, 2004

További információk