A mai világban a Áron moldvai fejedelem egyre nagyobb érdeklődés és relevanciájú témává vált. Akár a társadalomra, a gazdaságra, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Áron moldvai fejedelem olyan probléma, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Áron moldvai fejedelem-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől és fejlődésétől a különböző területekre gyakorolt hatásáig. Megvizsgáljuk, hogy a Áron moldvai fejedelem hogyan változtatta meg életvitelünket, és hogyan alakítja tovább a jövőnket. Ezenkívül megvizsgáljuk a Áron moldvai fejedelem lehetséges következményeit és kihívásait, valamint az általa hozható lehetőségeket és előnyöket. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön a Áron moldvai fejedelem-ről szóló felfedező és elmélkedő utazásban, amely téma kétségtelenül meghatározza jelenünket és jövőnket.
Áron | |
![]() | |
Moldva fejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1591 szeptembere – 1592 júniusa | |
Elődje | V. Péter |
Utódja | V. Sándor |
Moldva fejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1592. október 24. – 1595. május 3. | |
Elődje | VI. Péter |
Utódja | VIII. István |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Mușat-család |
Született | 1560 |
Elhunyt | 1597 júniusa Alvinc |
Édesapja | IV. Sándor |
Édesanyja | nem ismert a neve |
![]() | |
Rettenetes Áron (? – Alvinc, 1597 júniusa[1]) Moldvai fejedelem 1591-től 1592-ig, és 1592-től 1595-ig.
Áron kocsisból lett bojárrá, majd vajdává[1] (1591[1]). Minden családfőre egy ökör adót vetett ki[1] és erdélyi testőrséget tartott,[1] de a kozákok elűzték Moldvából Konstantinápolyba.[1] Ám nemsokára újra hatalomra jutott[1] (1592–1595[1]) és Báthory Zsigmonddal és Mihály havasalföldi fejedelemmel szövetkezett a török ellen,[1] de elpártolt,[1] mire az erdélyi hadak Jászvásáron elfogták s családostul Erdélybe vitték,[1] ahol az alvinci Martinuzzi-kastélyban,[1][2] fogságban halt meg[1] (1597[1]).
Előző uralkodó: V. Péter |
Következő uralkodó: VI. Péter |
Előző uralkodó: VI. Péter |
Következő uralkodó: VIII. István |