Vasjobbágyi

Vasjobbágyi (Jabing)
Az önkormányzati hivatal épülete
Az önkormányzati hivatal épülete
Vasjobbágyi címere
Vasjobbágyi címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
JárásFelsőőri járás
Alapítás éve1327
PolgármesterGünter Valika (SPÖ)
Irányítószám7503
Körzethívószám03362
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népesség734 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság291 m
Terület7,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 18″, k. h. 16° 16′ 18″47.238333333333, 16.27166666666747.238333°N 16.271667°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 18″, k. h. 16° 16′ 18″47.238333333333, 16.27166666666747.238333°N 16.271667°E
Vasjobbágyi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasjobbágyi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vasjobbágyi (németül: Jabing) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Fekvése

Felsőőrtől 8 km-re délkeletre, a Pinka partján fekszik.

Története

Területén a magyar honfoglalást követően határőrtelepülés állt, mely azonban a határmenti harcokban elpusztult. 1327-ben Károly Róbert király rendeletére újratelepítették, lakóit pedig a régi kiváltságokkal ruházták fel. Története során Vörösvár, Borostyánkő, Rohonc és Németújvár uradalmához is tartozott, kiváltságait azonban mindvégig megőrizte. 1440-ben "Jobagy" alakban említik. A 15. században még Felső- és Alsóőrrel, valamint Őriszigettel együtt magyar nyelvszigetet képezett. A 16. századtól az Erdődy család birtoka volt. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török. Ezt követően német és horvát telepesekkel telepítették be. Kisnemesi lakói 1605-ben szabadságjogaikért harcoltak a borostyánkői uradalommal szemben. Az oklevelek szerint a község régen két részből állt. Az északi részt Kisjobbágyit nemesi kiváltságokkal rendelkező magyar kisnemesek, a nagyobbik részt, Nagyjobbágyit pedig többségben németek lakták.

Vályi András szerint " JOBBÁGYI. Jablung. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Veres Toronyhoz fél mértföldnyire, Német Szent Mihálynak filiája, némelly nemes Urak is laknak benne, határja közép termékenységű, vagyonnyai külömbfélek."

Fényes Elek szerint " Jobbágyi, (Jabling), magyar-német falu, Vas vmegyében, Vörösvár és Sz. Mihály közt: 895 kath., 105 evang. lak., kik igen szorgalmatosak, s hegyeikben találtatott kékes agyagból igen kapós korsókat s más edényeket csinálnak, mellyeket aztán messze földre elvisznek. E korsók Petersdorfer név alatt ismeretesek. Határa szűk és sovány. F. u. gr. Erdődy György s nemesek. Ut. p. Kőszeg."

Vas vármegye monográfiája szerint " Jobbágyi nagyobb község a Pinka patak mellett. Házainak száma 209, lélekszáma 1346. A lakosok magyarok és németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája helyben van, távírója Vörösvár. A község lakosai gerencsérmunkáikról ismeretesek. Kath. temploma a XVIII. században épült. Innen származik a Jobbágyi-család és innen nyerte predikátumát a Gaiger-család is. Földesura az Erdődy-család volt."

1910-ben 1280 lakosából 1122 német, 133 magyar, 25 egyéb nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett.

2001-ben 742 lakosa volt, ebből 691 német, 22 magyar, 29 egyéb nemzetiségű.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Külső hivatkozások