Szovjetunió és a hidegháború

Az 1940-es évek közepétől a hidegháború meghatározta a világpolitikát a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti feszült viszony miatt. A Szovjetunió szocialista állam volt, ahol a központi irányítás és a nemzetiségi politika a mindennapi élet részét képezte. A hidegháborús évek során azonban a Szovjetunió a militarizmus térhódításálo értekezéseket folytatott, miközben az Egyesült Államok a szabadság és a demokrácia bemutatójaként képviselte magát.

A Szovjetunió a második világháborút követően igyekezett kihasználni a győzelméből fakadó politikai és gazdasági előnyeit. Az ötéves tervek módszerrel próbálták megszervezni és fejleszteni az ország gazdaságát, miközben militarizmus volt a kulcsszó. Az egyre növekvő fegyverkezési verseny mellett a Szovjetunió elkezdte terjeszkedési terveit megvalósítani is. Az 1950-es évektől a szovjetek kezdeményezték a kommunista diktatúrát szorgalmazó mozgalmak támogatását a világban, ezzel szeretve növelni befolyásukat.

A Szovjetunió és az Egyesült Államok között erős politikai, gazdasági és katonai szövetségi viszonyt kialkítani nem sikerült, egymás ellenségének tekintették magukat az elkövetkező évtizedekben. A Kuba-i rakéta válság során a két ország közötti feszült viszony már olyan szintre ért, hogy az egész világot fenyegette a nukleáris háború veszélye.

A hidegháborús évek távlatából minden jel arra mutat, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti ellenségeskedés a gazdasági problémákkal és a szavazatvisszaélésekkel terhelt modern politikában is jelen van. A kiértékelések szerint azonban a Szovjetunió csak addig maradt fenn, míg a világ számára fontos befolyást tudott gyakorolni, de ezt követően a gazdasági nehézségek és a rendszer belső hibái miatt összeomlott.

A Szovjetunió és a hidegháború történelmi időszak, amely meghatározta az egész világpolitikát és gazdaságot a 20. században. Az események gazdag tanulságokkal szolgálnak a mai politika számára is, ugyanis a hidegháborús korszak által kialakított érdekeltségek és kapcsolatok még ma is meghatározzák a világrendszer alakulását. A szovjet kommunista rendszer összeomlása után a világnak más alternatívákat kellett keresnie az ideológiák vezérelte politika helyett, amely valóban a klasszikus demokrácia, a piacgazdaság és a modern technológia használatára épül.