A földkéreg felépítése és mozgása

A földünket sokféle réteg alkotja, amelyek mindegyike fontos szerepet játszik az élet lehetővé tételében. Az egyik ilyen réteg a földkéreg, amely azért is kiemelkedően fontos, mert ez az a réteg, ahol az emberek élnek és ahol az emberiség történelme zajlott.

A földkéreg felépítése

A földkéreg apró darabokból épül fel, amelyekből a földtörténet során kialakult kontinenseink és óceánjaink jöttek létre. Az északi féltekén azok a területek, amelyek magasan fekszenek, általában a legősibb kőzetekből állnak, amelyek az idő múlásával lepusztultak és felhalmozódtak. Az üledékes kőzetek azonban kevésbé ősiek, és a tengerfenéken és a part menti területeken jelennek meg. Az üledékes kőzeteket folyamok, tengerek és vízfolyások mozgatják, amelyek az idők során elpusztítják és lebontják a sziklákat, így homokot, iszapot és kavicsokat hagynak maguk után. Amikor ezen anyagok kiszáradnak, tömörödnek, és szilárd kőzetekké válnak. Az üledékes kőzetek közé tartoznak az agyag, a homok, a mészkő és a homokkő. A magmás kőzetek azonban eltérőek az üledékes kőzetektől, mivel azokat nem az erózió hatása alakította ki, hanem a föld belsejének (a magma) ehhez az anyaghoz való viszonya által alakultak ki. A szilárd kőzetek azonban nem csak a magmából képződnek, hanem az utóbbi a föld mélyebb rétegeit is megnyitja, és a vártak máshol előforduló kőzet kialakulásához vezet.

A földkéreg mozgásának típusai

A földkéreg folyamatos mozgásban van, amelyet a szigetek és a kontinensek elmozdulása bizonyít. A földkérgi mozgásokat három fő típusba lehet osztani, ezek a következők: a fordulómozgás, a merőleges törések mozgása és az összeolvadó törések mozgása. A fordulómozgás a lemezeken történik meg, amelyek egy olyan mozgásban vannak, mint a jegesmedvék a jégen, míg az összeolvadó törések mozgása a legkönnyebben felismerhető mozgás, mivel során a lemezek egyik oldala felhajlik, míg a másik oldala lefelé mozog. A merőleges törések mozgásával általában földrengés jár, mivel ezek a törések a földkéreg különböző területeinek találkozásakor jönnek létre.

A földkéreg mozgásának következményei

A földkérgi mozgások egyes területeken számos következménnyel járnak, így pl. földrengések és földcsuszamlások történnek. Az is előfordul, hogy a lemezek vagy a kontinentális darabok ütközése miatt hatalmas hegységek jönnek létre, amelyek akár több ezer méter magasak is lehetnek. A vulkanikus tevékenység is gyakran a földkéreg mozgásának eredményeként jelentkezik, mivel a megnyomott kőzetek olvadása nem csak a föld mélyebb rétegeiben játszódhat le, hanem a kőzetek külső, földfelszíni rétegeiben is.

Összefoglalás

A földkéreg kiemelt fontosságú része a földnek, mivel ez az a réteg, ahol az emberek élnek, és amely meghatározza az emberiség történelmét. A földkéreg apró darabokból épül fel, az üledékes és a magmás kőzetekből. A földkéreg mozgása három fő típusba sorolható: a fordulómozgás, a merőleges törés és az összeolvadó törések. Ezek a mozgások igen jelentősek következményeik miatt, ezek közé tartoznak a földrengések, a földcsuszamlások és a hegységképződés. Azt mondhatjuk, hogy a földkéreg a földünk pozícióinak és a lakosságbeli helyzetünknek is meghatározó tényezője.