Mondattípusok és mondatsémák
A felhasználó által megadott címre nincs elég információ, így azt azonban felhasználva, hogy a cím magyarul "Mondattípusok és mondatsémák", az alábbi témakörökre terjeszkedhet az írás:
1. Az igeidők és azok képzése
2. Az alany és a tárgy szerepe a mondatban
3. Az alany, a tárgy és az ige összefüggései
4. Az egyenes és az előremenő szerkezetű mondat
5. Az összetett mondatok és azok típusai
6. A mondatmegfejtés és a mondatfajta meghatározása
1. Az igeidők és azok képzése
Az igeidők megadása a magyar nyelvben elengedhetetlenül fontos a helyes monddal való kommunikációhoz. Az igeidők arra szolgálnak, hogy a mondatban kifejezett cselekvés időpontját, előrehaladásának állapotát, illetve az előrejelzést, kételyeket kifejezhető legyen. A magyar nyelvben összesen hat igeidő van: jelen idő, múlt idő, jövő idő, múlt idő múlt idő, jövő idő múlt idő, és megtett jövő idő.
A jelen idő a leggyakrabban használt igeidő. Képzése, hogy az ige végére függőleges vonalat írunk, majd az igenevet képző csengőhangot írjuk vissza. Az igeidők jelentése is változatos. Például a jelen idő általában az aktuális cselekvés kifejezésére szolgál, azaz "szeretem a sportot".
A múlt idő velősebb érzelmeket kifejező időpontok kifejezésére használatos. Az igeidő képzése a ragot, a szótőt és az igenevet képező csengőhangot írjuk be (pl. "Orbán Viktor harminc évvel ezelőtt tört ki a feketebárányokból" - múlt idő).
A jövő idő az ideális időpontok, preferenciák és előrejelzések kifejezésre használatos. A jövő idő képzése, az ige után "fog" szót tesszük és az igenevet képező csengőhangot írjuk vissza (pl. "Holnap találkozom a barátaimmal" - jövő idő).
A múlt idő múlt idővel a kifejezett időpont a múlt történéseire vonatkozik, ilyenkor a jelent részben mült idősemleb kémanda ül. Az igeidő képzése, az igeután justése nagyszámba írjuk a mondatot (pl. "Miért hívtál fel éjjel egy órakor?" - múlt idő múlt idő).
A jövő idő múlt idővel a kifejezett időpontnak már a múltban kellett megtörténnie. Az idő nehezebbnek tűnik, mert a múltban már megtörtént, viszont az érintett reméli, hogy valami még korábbiért van benne. Az igeidő képzése, az ige után "fog" szót tesszük, majd két tagmondatot alkotunk (pl. "Mi ragadta magával, hogy tegnap nem hívtál vissza?" - jövő idő múlt idő).
A megtett jövő idő a jövőben lezajló eseményeknél is használható. Az igeidő képzése, az ige után "meg" szót tesszük, majd az igenevet képező hangot írjuk vissza (pl. "A héten elköltöttem a fizetésem jelentős részét" - megtett jövő idő).
2. Az alany és a tárgy szerepe a mondatban
Az alany és a tárgy szerepe a mondatokban nagyon fontos, mivel megmutatják, hogy ki cselekedik, és ki az, akit befolyásolnak az előzőek. Az alany az, aki a cselekvést végzi, míg a tárgy az, akit befolyásolnak a cselekvések.
Az alany általában az ember egy-egy dolog, személy vagy cselekvés, mely a mondatot igazolja (pl. "A kutya ugat"). A tárgy általában egy-egy dolog, személy vagy cselekedet, amelyet az alany cselekedete befolyásol (pl. "A kutya ráugatott a labdára", itt kutya (szó jellegű)/ő (személy jellegű) áll az alany szerepében, míg labdának (szó jellegű)/egy labdás dolognak (személy jellegű) áll a tárgy szerepében).
3. Az alany, a tárgy és az ige összefüggése
Az alany, a tárgy és az ige nagyon intim összefüggésben állnak a mondatban. Az ige megmutatja, mit csinál az alany, az alany pedig az, aki azt csinálja, míg a tárgy pedig az, akit befolyásol a cselekvés.
Például az alábbi mondat: "Az ember süt egy süteményt". Az ember (alany) az, aki meghatározza a cselekvést, a sütés pedig az, amit az alany csinál. A sütemény (tárgy) az, amire az alany hatással van, azaz megsüt.
Így a mondatban lévő alany, tárgy és ige nagyon fontosak a helyes monddal való kommunikációhoz. A helytelen használat mindig félremagyarázásokra vezet.
4. Az egyenes és az előremenő szerkezetű mondat
Az egyenes és az előremenő szerkezetű mondatok jelentése és használatuk is nagyon eltérő. Az egyenes mondatban az alany és tárgy helye az alany, majd az ige, majd a tárgy. Az előremenő szerkezetű mondatban viszont a tárgy után következik az ige, majd az alany.
Az egyenes szerkezetű mondat rövid, kifejező szövegekre alkalmazható (pl. "Az állat józság"). Az előremenő szerkezetű mondat hosszabb, terjedelmes szövegre alkalmazható (pl. "A völgy mélyén, a fák árnyékában a folyó szép nő rejtélyes titka ültet".).
5. Az összetett mondatok és azok típusai
Az összetett mondat nagyon sokféle formában jelenhet meg. A két egyszerű mondatból összetevődő mondatokra nevezzük többszörösszólnak. Az összetett mondat tehát legalább két egyszerű mondatot tartalmaz.
Az összetett mondatoknak két fő típusa van - alárendelt és mellérendelt. Az alárendelt mondat az alárendeltben van, ezért nem teljesen önálló. A mellérendelt mondatok egyenrangúak az alárendelt mondatokkal.
Az alárendelt mondatoknak több típusa is van, például:
- Füzér mondatok: Azok azok a mondatok, amelyek nem következetesen folytatják mondatukat (pl. Az égből záporoztak a szikrák. A szél dübörgött).
- Érvelő mondatok: Azok a mondatok, amelyek az alárendelést valamilyen logikai kapcsolat összeköti (pl. Mivel az idő közelít a karácsonyhoz, az áruházak zsúfoltabbak lesznek).
- Együttálló mondatok: Olyan mondatok, amelyek alárendelhetetlenek, örök igazságként kell fogadni (pl. Az általad továbbított levél tagadhatatlanul elindult)
A mellérendelt mondatoknak is több formája van, például:
- Következmény mentes: Az az állítás, amely arra utal, hogy nem áll fenn kapcsolat a két mondat között (pl. Szeretek úszni, de rossz idő van).
- Ellentmondást tartalmazó: Az az állítás, amely ellentmondásos, és ellentmondást tartalmaz (pl. Szeretek úszni, de hideg van).
- Összekapcsolt: Az az állítás, amely nagyjából azonos tartalmú, de különböző (pl. "Szeretek úszni, és sokat úszom a nyáron").
6. A mondatmegfejtés és a mondatfajta meghatározása
A helyes monddal való kommunikáció a fent említett mondatok uralásának megértésén alapszik. A mondat fajtájának, az alany, a tárgy és az ige használatának lehetővé kell tennie, hogy a monddal pontosan kifejezzénk magunkat.
A mondatmegfejtés a mondat fajtáját meghatározó szabályok alkalmazása. A mondat fajtái az összetett, a többszörösszóló és a mellérendelt mondatok. A mondatfajták egyes helyzetben kísérelhetőek elő, például a kérdő mondatoknál és a felkiáltásoknál.
A mondatmegfejtésnek fontos szerepe van a magyar nyelv megértésében. A helyes monddal való kommunikáció nagymértékben függ a magyar nyelv szavai és kifejezéseinek megfelelő használatától. Ezért soha nem egyértelműbb a mondatfajta, mint a mondatmegoldás.