Kötőszók és mondatkapcsolók

Kötőszók és mondatkapcsolók A nyelvünkben a második legnagyobb csoportot a kötőszavak és mondatkapcsolók alkotják. Ezen elemek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy megértően és érthetően beszéljünk és írjunk. Az alábbiakban a legfontosabb típusok és felhasználási módok kerülnek bemutatásra. Először is, érdemes megvizsgálni, hogy mi is a kötőszó fogalma. A kötőszavak olyan rövid szavak, amelyeknek a létezése az értelmezésben vagy az értelmezés kifejezésében segít. Az értelmezéshez kötőszavak általában szükségesek, mivel nélkülük nem lehet egyértelműen és pontosan közölni az információkat. Az első csoport a határozók, amelyek használatával megadható például idő, hely, mód vagy mennyiség. Néhány példa a leggyakrabban használt határozókra: ma, holnap, itt, ott, így, úgy, sok, kevés, stb. A második csoport az összetett kötőszók, amelyek segítségével egymással összefüggésbe lehet hozni két mondatot vagy mondatrészt. A leggyakrabban használt összetett kötőszavak: mivel, amikor, ha, bár, hogy, mint, stb. Például: "Mivel esik az eső, nem megyek ki." vagy "Amikor kora reggel keltem, még sötét volt." A harmadik csoport a kifejezéseket összekötő kötőszavak, vagyis az ún. koordináló kötőszavak, amelyekkel azonos szintű (koordinált) tagmondatok vagy mondatrészek kapcsolhatók össze. A leggyakrabban előforduló koordináló kötőszavak: és, vagy, de. Például: "Az eső esik és a föld ázik." vagy "Meg van az anyag, de még nem írtuk le." Negyedik csoport a mondatokat összekötő kötőszavak, vagyis az ún. szubordináló kötőszavak, amelyekkel alárendelt (szubordinált) tagmondatokat lehet kötni az őket vezérlő főmondatokhoz. A leggyakrabban előforduló szubordináló kötőszavak: hogy, amikor, hogyha, ha, mikor, mivel, stb. Például: "Nem megyek ki, mert esik az eső." vagy "Amikor kora reggel keltem, még sötét volt." Az ötödik csoport a kijelentő mondatokat összekötő kötőszavak, vagyis az ún. magyarázó kötőszavak, amelyekkel azonos szintű kijelentő mondatok kapcsolhatók össze. A leggyakrabban előforduló magyarázó kötőszavak: ugyanis, azért, mert, tehát, így, stb. Például: "Süt a nap, tehát megyünk kirándulni." vagy "Ugyanis vége van az iskolának, elmehetünk játszani." Végül fontos megemlíteni, hogy a kötőszavak nemcsak a mondatokat kapcsolják össze, hanem a szövegekben is fontosak. Egy szöveg egységes és érthető lesz, ha a benne található mondatok jól összekapcsolódnak. A kötőszavak és mondatkapcsolók ebben játszanak fontos szerepet. Érdemes odafigyelni a megfelelő használatukra, hogy minél érthetőbben és pontosabban tudjunk kommunikálni egymással.

Kötőszók segítségével rendezhetők mondatszerkesztési struktúrák
Kötőszók lehetővé teszik a logikai következtetések biztosítását, következtetéseket lehet levonni az állításokból.
A szubordináló kapcsolószók spektruma az alapfüggetlenségetől a szakhatósági függőségig terjed.
A hasonlító kapcsolószók segítenek a két fogalom közötti kapcsolat megtalálásában.
A contrastív kapcsolók segítenek ellentétes állítások összekapcsolásában.
A mondatkapcsoló szavak a gondolatmenet logikai szerkezetét segítik érthetővé tenni.

A kötőszók és mondatkapcsolók tehát igen fontosak a nyelvünkben. Segítenek az érthető kommunikációban, a gondolatok közléseben és a szövegek érthetőbbé tételében. Éppen ezért érdemes odafigyelni a megfelelő használatukra, és ismerni a leggyakoribb típusokat és felhasználási módokat. Az iskolában és a mindennapi életben is nagyon hasznosak lehetnek ezek a szavak és ismeretek.