A modern világban a Zsófia Dorottya porosz királyi hercegnő a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. Akár egészségre, gazdaságra, környezetre vagy kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Zsófia Dorottya porosz királyi hercegnő felkeltette a szakértők és a polgárok figyelmét. Ahogy haladunk a 21. századba, a Zsófia Dorottya porosz királyi hercegnő megértésének és megszólításának fontossága egyre sürgetőbbé válik. Ez a cikk a Zsófia Dorottya porosz királyi hercegnő különböző aspektusait próbálja feltárni, elemzi okait, következményeit és lehetséges megoldásait. Multidiszciplináris megközelítéssel egy olyan problémára kíván rávilágítani, amely nemcsak egyéni szinten érinti életünket, hanem a társadalom egészére is nagymértékben kihat.
Zsófia Dorottya | |
![]() | |
Zsófia Dorottya őrgrófné portréja egy ismeretlen művész olajfestményén | |
Uralkodóház | Hohenzollern |
Született | 1719. január 25. Berlin |
Elhunyt | 1765. november 13. (46 évesen) Schwedt |
Nyughelye | Berlini dóm |
Édesapja | I. Frigyes Vilmos porosz király és brandenburgi őrgróf |
Édesanyja | Hannoveri Zsófia Dorottya |
Házastársa | Brandenburg–Schwedti Frigyes Vilmos őrgróf |
Gyermekei | Friderika Dorottya Zsófia württembergi hercegné Anna Erzsébet Lujza porosz királyi hercegné Filippa hessen–kasseli tartománygrófné |
Vallása | lutheránus |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zsófia Dorottya témájú médiaállományokat. |
Poroszországi Zsófia Dorottya (teljes nevén Zsófia Dorottya Mária, németül: Sophie Dorothea Marie von Preußen; Berlin, Porosz Királyság, 1719. január 25. – Schwedt, Brandenburg–Schwedti őrgrófág, 1765. november 13.), a Hohenzollern-házból származó porosz királyi hercegnő, I. Frigyes Vilmos porosz király és Hannoveri Zsófia Dorottya ötödik leánya, aki Frigyes Vilmos őrgróffal kötött házassága révén brandenburg–schwedti őrgrófné 1734-től 1765-ben bekövetkezett haláláig.
Zsófia Dorottya királyi hercegnő 1719. január 25-én született Berlinben, a porosz uralkodódinasztia, a Hohenzollern-ház tagjaként. Apja I. Frigyes Vilmos porosz király és brandenburgi őrgróf, aki I. Frigyes király és Hannoveri Zsófia Sarolta királyné egyetlen gyermeke volt. Apai nagyapai dédszülei Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem és Oránia–Nassaui Lujza Henrietta hercegnő (Frigyes Henrik orániai herceg leánya), míg apai nagyanyai dédszülei Ernő Ágost hannoveri választófejedelem és Pfalz–Simmerni Zsófia hercegnő (V. Frigyes pfalzi választófejedelem és cseh király leánya) voltak.
Édesanyja a német Hannover-házból származó Zsófia Dorottya hannoveri hercegnő, I. György brit király és Braunschweig–Lüneburgi Zsófia Dorottya hercegnő egyetlen leánygyermeke volt. Anyai nagyapai dédszülei szintén Ernő Ágost választófejedelem és Pfalz–Simmerni Zsófia hercegnő, míg anyai nagyanyai dédszülei György Vilmos braunschweig–lüneburgi herceg és egy francia nemeskisasszony, Éléonore Desmier d’Olbreuse (Alexandre Desmier, Olbreuse urának leánya) voltak. Zsófia Dorottya királyi hercegnő szülei így közeli rokoni kapcsolatban álltak, első-unokatestvérek voltak.
A hercegnő volt szülei tizennégy gyermeke közül a kilencedik, egyben az ötödik leánygyermek. Felnőttkort megért testvérei között olyan magas rangú személyek vannak mint Vilma királyi hercegnő, aki Frigyes brandenburg–bayreuthi őrgróf felesége lett; a későbbi II. Nagy Frigyes porosz király; Friderika Lujza királyi hercegnő, Károly Vilmos Frigyes brandenburg–ansbachi őrgróf hitvese; Filippa Sarolta királyi hercegnő, aki I. Károly braunschweig–wolfenbütteli fejedelem felesége lett; Lujza Ulrika királyi hercegnő, Adolf Frigyes svéd király hitvese; továbbá Ágost Vilmos királyi herceg (a későbbi II. Frigyes Vilmos porosz király apja); Anna Amália királyi hercegnő, Quedlinburg apátnője; valamint Henrik királyi herceg, neves hadvezér és Ágost Ferdinánd, Johannita nagymester.
Zsófia Dorottya királyi hercegnő férje szintén a Hohenzollern-házból származott, Frigyes Vilmos brandenburg–schwedti őrgróf lett. Frigyes Vilmos volt Fülöp Vilmos brandenburg–schwedti őrgróf (Zsófia Dorottya nagyapjának féltestvére) és Anhalt–Dessaui Johanna Sarolta őrgrófné (II. János György anhalt–dessaui herceg leányának) legidősebb fia. Házasságukra 1734. november 10-én került sor Potsdamban. Kapcsolatukból összesen öt gyermek született, akik közül hárman érték meg a felnőttkort:
Hohenzollern-ház Született: 1719. január 25. Elhunyt: 1765. november 13. | ||
Előző Anhalt–Dessaui Johanna Sarolta |
Brandenburg–Schwedt őrgrófnéja 1734. november 10. – 1765. november 13. |
Következő Anhalt–Dessaui Leopoldina Mária |