Zoboralja

Zobor Nyitra vármegye etnikai képe az 1910-es népszámlálási adatok alapján

Zoboralja vagy Zoborvidék történelmi tájegység Szlovákiában, amely Nyitráról északkeletre húzódó Tribecs-hegység keleti nyúlványainál, Zobor és Zsibrice közti hegylánc, valamint Piliske jobb oldalán terül el.

Földrajz

Eredetileg 13 Árpád-korban alapított falut foglalt magában, melyek 3 kisebb egységre oszthatók. Hegyaljai települések: Alsóbodok, Alsócsitár, Nyitragerencsér, Gímes, Kolon, Barslédec, Nyitrageszte, Pográny, Zsére. A hegyvonulat északnyugati felén a hegymegiek: Menyhe, Béd a Nyitra-folyón túl pedig a vízmegiek terülnek el: Egerszeg, Vicsápapáti.

Gyakran a következő – ma már szlovák lakosú – falvakat is ide sorolják: Alsóelefánt, Felsőelefánt, Zobordarázs, Üzbég, Sarlókajsza, Gímeskosztolány, Néver, Családka.

Újabban a név használatos a többi Nyitra-vidéki magyarlakta falura is: Babindál, Berencs, Nyitracsehi, Csiffár, Aha, Nyitraszőlős, Kalász, Kiscétény és Nagycétény, Nagyhind, Nemespann, Tild, valamint az Érsekújvári járásból Nyitranagykér, a Vágsellyei járásból pedig Királyi.

Néprajz

Vallási tekintetben a magyarság körében erős a katolikus vallás hatása, hiszen a Zobor-hegyen apátság, Nyitrán káptalan és 1110 óta püspöki székhely működött, valamint az esztergomi érsek verebélyi (1186) és szentgyörgyi székhelyű prediális katonanemesei is a környéken laktak.

Dallamaiban és balladái tematikájában párhuzamot mutat Nyitra vidéke más tájakkal, főként Erdéllyel. Ennek magyarázatát a székelyek eredetével szokás magyarázni, ennek bizonyítása (székely eredetkérdés, illetve a szokások ilyen hosszú idejű szinte változatlan fennmaradása) azonban egyelőre kérdéses. A táj a tűzugrás és szentiványi énekek fennmaradásának klasszikus terepe.

1906 és 1917 között Kodály Zoltán több alkalommal ellátogatott a zoboralji magyar községekbe, ahol összesen 947 népdalt jegyzett le. Példáját számos kutató követte.

Zoboralja és a Nyitra-vidék temetkezési szokásait és a halállal kapcsolatos hiedelmeit Virt István kutatta. Kutatási eredményeit a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportja kiadványsorozatában, a Folklór Archívum 17. kötetében jelentette meg 1987-ben.

Többek között Czövek Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének munkatársa 1985-ben kutatást végzett Alsódobokon, Béden, Gímesen, Kolonban, Menyhén, Zsérén, Pogrányban és Vicsápapátiban. A Zoborvidék temetkezéssel kapcsolatos népszokásainak és énekeinek feldolgozását a Ha mi meghalunk … Zoborvidéki virrasztóénekek című művében jelentette meg.

Történelem

A honfoglalás után székely gyepűőrök szolgáltak itt, amiért az itteni és vág-völgyi magyarokat székely eredetűeknek tartják.

Nyitravármegye hetilap 1939 novemberében

A zoboralji magyarság az első bécsi döntést követően sem került magyar közigazgatás alá, s helyzete a reciprocitás elvének következetes betartatása nyomán fokozatosan romlott. Számos visszaélés történt ekkor (is) például a magyar szülők törvényes iskolaválasztási jogának megsértésével. A második világháború után a jogfosztások nem kerülték el a Nyitrai járást sem, azonban az eredetileg 27 járást tartalmazó betelepítési övezetből kivették az Aranyosmaróti- és a Nyitrai járás településeit.

Demográfia

A 19. században Nyitra városában még azonos arányban éltek szlovákok és magyarok a számottevő német közösséggel együtt, mely később még a magyarok javára alakult, mára már azonban a 20. században bekövetkezett demográfiai változások, háborúk, jogfosztások, kitelepítések és emigráció hatására a magyarok számaránya drasztikusan lecsökkent. Ez az arány a megyén belül is megmutatkozik, ahol a számos közigazgatási változtatás mellett a nemzetiségi megoszlás homogenizálódik. Az 2001-es népszámlálási adatok szerint Nyitrán a magyarok létszáma már az 1500 főt sem éri el. A zoboralji magyarság asszimilációjának mértéke az 1991 és 2001 közötti időszakban a szlovákiai átlag kétszerese volt, számuk megközelítőleg 20%-kal csökkent.

A Nyitrai járásban 1919-ben az első (hivatalosnak nem elismert) csehszlovák népszámlálás alapján 48,5 ezer lakosból több mint 17,5 ezer volt magyar. 1940-ben az első hivatalos szlovák népszámlálás szerint a csonka Nyitrai járásban 93097 személy élt, ebből 2797 idegen és 90300 szlovák állampolgár. Ebből 13,23% (kb. 11950-12300) volt magyar nemzetiségű a hivatalos kimutatás szerint. 13 településen alkottak többséget, Lajoson pedig hivatalosan 25-50% között volt a számuk. Révész Bertalan szerint a magyarok száma az 1960-as években még 26 ezer volt, s ez az 1990-es évekre 14 ezerre csökkent. 2001-ben ugyanitt (más közigazgatási felosztásban) 163,5 ezer lakosból a magyarok száma megközelítette a 11 ezret. 2011-ben 159 ezer lakosból a magyarok száma már csak épp hogy meghaladta a 9 ezret. A folyamatos tendenciából kiindulva mára már ezt a számot sem érheti el.

A második világháború után a hivatalosan reszlovakizáltak aránya a Nyitrai és a Verebélyi járásban az 1930-as (!) adatokhoz és az országos átlaghoz viszonyítva kiemelkedően magas arányú volt.

Híres szülöttei

Jegyzetek

  1. Vargyas Lajos 1980: Kutatások a népballada középkori történetében II. A honfoglalás kori hősi epika továbbélése balladáinkban. Ethnographia 1980/4.
  2. Ág Tibor 2001: Csináltassunk hírharangot. Dunaszerdahely, 14-16.
  3. Vö. Vörösmarty Géza 1975: Pogánykori emlék a Csallóközben. Irodalmi Szemle 1975/8, 724.
  4. Kelecsényi 1854; Manga 1939, 230; Magyar - Varga 2018, 12.
  5. Vrabec Mária írása a Vasárnap 2005. szeptember 9–i lapszámában.
  6. Mártonvölgyi László: A Zobor alatt Kodály nyomában. Irodalmi Szemle 1982/10. Vö. Móser Zoltán 1982: Moderato cantabile. Tiszatáj 36/12, 58 szerinte 1907 augusztusátólt, 63 1906-tól
  7. Ethey, Gy. 1936: Zoborvidék múltjából. Nyitra.
  8. Popély Gyula 2022: Túszjátszmák. Köröstárkány-Balatonfőkajár, 339.
  9. Popély Árpád 2002: A második világháború utáni belső telepítések Dél-Szlovákiában. Fórum Társadalomtudományi Szemle 4/3, 34.
  10. 5 településről, köztük Nyitranagyfaluról, mely elméletileg Berencs része volt már nincs adat.
  11. Pavol Tišliar 2011: Národnostný kataster Slovenska v roku 1940. Bratislava, 600, 605-606, 611.
  12. Révész Bertalan 1992: A magyar nemzettudat zavarai a Zoboralján. In: Nyelvünk és Kultúránk.
  13. 1880-hoz viszonyítva megfeleződött a számuk.
  14. Tátrai 2005, 339-342.
  15. Tátrai Patrik 2005: A Nyitrai járás etnikai földrajza. 336. Archiválva 2014. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

További információk