Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Zendülés-hez kapcsolódik, annak eredetétől és fejlődésétől a mai hatásig. A Zendülés olyan téma, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki, vitákat és vitákat váltva ki a szakértők és a nagyközönség körében. Az évek során a Zendülés egyre fontosabbá vált, nemcsak a társadalomra, hanem a kultúrára és a gazdaságra is hatással van. Ezen a részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Zendülés legfontosabb aspektusait, átfogó és naprakész képet adva az olvasónak erről a jelenségről.
A zendülés katonai bűncselekmény, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányuló olyan csoportos, nyílt ellenszegülés, amely a szolgálati feladatok teljesítését jelentősen zavarja. A köznyelvben gyakran a felkeléssel és a lázadással szinonim fogalomként kezelik.
Az 1978. évi IV. törvény 352. §-a szerint „Aki a katonai szolgálati rend és fegyelem ellen irányuló olyan csoportos, nyílt ellenszegülésben vesz részt, amely a szolgálati feladatok teljesítését jelentősen zavarja, bűntettet követ el.”[1]
A Büntető törvénykönyv 442. §-a szerint aki a szolgálati rend és fegyelem ellen irányuló olyan csoportos, nyílt ellenszegülésben vesz részt, amely a szolgálati feladatok teljesítését jelentősen zavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[2]
Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a zendülés
A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a zendülés különösen súlyos következménnyel jár.[4]
A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a zendülés halált okoz.[5]
A büntetés
terjedő szabadságvesztés, ha a zendülést háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben követik el.[6]
Ha a zendülést harchelyzetben követik el, a büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.[7]
Aki zendülésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig, háború idején, harchelyzetben vagy megelőző védelmi helyzetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[8]
Ha a zendülés nem járt halálos áldozatokkal, korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a zendülést, mielőtt az súlyosabb következménnyel jár, vagy miután felszólították, abbahagyja.[9]
Aki a tudomására jutott zendülést vagy annak előkészületét tőle telhetőleg nem akadályozza meg, illetve késedelem nélkül nem jelenti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[10] A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt háború idején, harchelyzetben vagy megelőző védelmi helyzetben követik el.[10]