Ebben a cikkben bemutatunk minden szükséges információt a Zaklatás-ről. Akár tippeket, szórakoztató tényeket, ajánlásokat keres, akár egyszerűen csak többet szeretne megtudni erről a témáról, jó helyen jár. A Zaklatás egy olyan téma, amely az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette, ezért arra törekedtünk, hogy minden lényeges információt összegyűjtsünk és világosan és tömören közöljünk. Készüljön fel tehát arra, hogy elmerüljön a Zaklatás lenyűgöző világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.
A zaklatás az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. §-ában meghatározott tulajdonságával (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete) függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.
A zaklatás különös részi tényállása 2008 óta része a magyar Büntető Törvénykönyvnek. E tényállást átvette a 2013-ban hatályba lépett Btk. is.[1] [2]
Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[3]
Aki félelemkeltés céljából
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[4]
Aki a zaklatást
követi el, az 1 bekezdésben meghatározott esetben két évig, a 2 bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[5]
Internetes zaklatásnak (vagy online zaklatásnak) nevezzük a zaklatás azon formáját, ahol az internetet vagy más telekommunikációs eszközt használnak ahhoz, hogy egyének, csoportok vagy szervezetek ellen zaklató jellegű cselekedeteket kövessenek el.
Egyes országokban külön törvényt hoztak létre az interneten elkövetett bűncselekmények szabályozására. Az első törvényt Amerikában, Kalifornia államban 1999-ben léptették életbe. (U.S. Cyberstalking law).
2001. november 23-án Budapesten, az U.S.A és további 29 ország aláírta az első olyan konvenciót, amely az Európai Unió kezdeményezéseként az internetes bűncselekmények problémájával és ezek szabályozásával foglalkozik.[6]
Magyarországon a a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény II. fejezet 6. pontja (A kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog) hangsúlyozza: Az egyént fokozott védelem illeti meg mind a zaklatás hagyományos, mind a zaklatás valamennyi internetes formájával szemben. [7]