Xerox
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Xerox | |
 | |
 | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1906. április 18. |
| Névadó | xerography |
| Székhely |
|
| Alapító | Joseph C. Wilson |
| Iparág | |
| Forma |
|
| Termékek |
|
| Árbevétel | 18 045 000 000 $ (2015) |
| Alkalmazottak száma | 136 500 (2010) |
| Leányvállalatai |
|
| Tőzsde | New York-i tőzsde |
Xerox
Pozíció Connecticut térképén
| |
| é. sz. 41° 08′ 42″, ny. h. 73° 25′ 42″41.145, -73.428241.145000°N 73.428200°WKoordináták: é. sz. 41° 08′ 42″, ny. h. 73° 25′ 42″41.145, -73.428241.145000°N 73.428200°W | |
| A Xerox weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Xerox témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Xerox Holding (Xerox Holding Corporation, vagy röviden Xerox ) amerikai cég, amely nyomdai és digitális dokumentumtermékeket forgalmaz több mint 160 országban. Bár a cég központja Norwalk (Connecticut, ahová 2007 októberében költözött Stamfordból) mégis a legtöbb alkalmazott a Rochester (New York) központban dolgozik, ahol az eredeti céget is alapították. Nagy fejlesztőcégként stabil helyen szerepel a Fortune 500 céglistában.
2016. december 31-én a Xerox (főként a 2010 elején 6,4 milliárd dollárért megvásárolt Affiliated Computer Services cég tevékenységére alapozva) szétbontotta az üzleti szolgáltatások részét az újonnan létrehozott Conduent cégbe, míg a Xerox tőzsdei cégként (NYSE) továbbra is a nyomdai és elektronikus dokumentációs termékekkel és az ezzel kapcsolatos üzlettel foglalkozik.
A Xerox kutatói – jelentős részben a Xerox PARC tevékenységének köszönhetően – számos mindennapokban használt számítástechnikai technológia kifejlesztésében vettek részt, mint a lézernyomtatás, az ethernet, a modern személyi számítógépek, a grafikus felületek és a desktop paradigma, az objektumorientált programozás, az „ubiquitous computing” (mindenütt jelenlevő számítógépek), elektronikus papír, amorf szilícium (a-Si) alkalmazások, a számítógépes egér vagy a magas integráltságú (VLSI) félvezetők technológiája.
A fejlesztéseket az Apple és később a Microsoft alkalmazta (bár azokat nem licencelték vagy vásárolták meg). A Xerox 1986-ban kiadta a 6085-ös asztali kiadványszerkesztő rendszert, jóval az IBM és a Microsoft előtt, de a gyenge minőségű operációs rendszer, az elavult disk (a 20 MB-os disk 18 kg-nál is többet nyomott) és a lassú software (a dokumentumok megjelenítése laponként egy másodpercig tartott) megakadályozta elterjedését: az Apple, IBM (Microsoft) hardware- és software-komponensei sokkal használhatóbbnak bizonyultak.
A Xerox kiadta a 4045-ös asztali lézernyomtatóját is, amely az akkor szokásos 5000 lap helyett mintegy 50 000 lapra elég festéket tartalmazott, de a modell nem terjedt el, és a cég ezt az irányt feladva inkább a fő tevékenységeire koncentrált.
Története
Xerox 914
A vállalat 1959-ben vált ismertté a Xerox 914 bemutatásával, "minden idők legsikeresebb egyedi termékével". A 914-est, az első sima papír fénymásolót Carlson és John H. Dessauer fejlesztette ki; olyan népszerű volt, hogy 1961 végére a Xerox közel 60 millió dolláros bevételt ért el. A terméket egy innovatív reklámkampánnyal adták el, amely azt mutatta be, hogy még a majmok is képesek másolatot készíteni egy gombnyomással - az egyszerűség a Xerox termékek és felhasználói felületek alapjává vált. A bevételek 1965-re 500 millió dollár fölé ugrottak.
Xeronic Computer Printer
1956-ban a Haloid közös vállalatot hozott létre az Egyesült Királyságban a Rank Organisationnel, amelynek Rank Precision Industries Ltd. leányvállalatát bízták meg az amerikai termékek angolosításával. A Rank's Precision Industries fejlesztette ki a Xeronic számítógépes nyomtatót, és a Rank Data Systems Ltd-t hozták létre a termék piacra dobására. Ez katódsugárcsöveket használt a mikrofilmképekből átlapozható karakterek és formák előállítására. Kezdetben azt tervezték, hogy a Ferranti és az AEI számítógépgyártó cégek on-line perifériaként értékesítik a Xeronicot, de az interfészproblémák miatt a Rank áttért a mágnesszalagos off-line technikára. 1962-ben a Lyons Computers Ltd. megrendelést adott le a LEO III számítógéppel való használatra, és a nyomtatót 1964-ben szállították le. Percenként 2888 sort nyomtatott, ami lassabb volt, mint a célul kitűzött 5000 sor nyomtatása percenként.
60-as évek
Az 1960-as években a Xerox meghatározó pozíciót töltött be a fénymásolók piacán. 1960-ban a New York állambeli Websterben megnyitották a Wilson Center for Research and Technology nevű xerográfiai kutatóközpontot. 1961-ben a vállalat nevét Xerox Corporationre változtatta. 1961-ben a Xerox törzsrészvényeit (XRX) bevezették a New York-i tőzsdére, 1990-ben pedig a chicagói tőzsdére.
1963-ban a Xerox bemutatta a Xerox 813-at, az első asztali sima papírmásolót, megvalósítva Carlson elképzelését egy olyan másolóról, amely bárki irodai asztalán elfér. Tíz évvel később, 1973-ban egy egyszerű, analóg, színes fénymásoló következett, amely a 914-es modellre épült. Magát a 914-est fokozatosan felgyorsították a 420-as és a 720-as modellé. A 813-asból hasonlóképpen fejlődött a 330-as és 660-as termékekké, és végül a 740-es asztali mikrofilmnyomtatóvá.
A Xerox első próbálkozása a sokszorosítás területén - a másolástól eltérően - az 1966-ban bemutatott Xerox 2400-as modellel történt. A típusszám az egy óra alatt előállított nyomatok számát jelölte. Bár nem volt olyan gyors, mint az ofszetnyomtatás, ez a gép vezette be az iparág első automatikus dokumentumadagolóját, papírvágó és perforáló berendezését, valamint kollátorát (szortírozóját). Ezt a terméket hamarosan ötven százalékkal felgyorsították, és a Xerox 3600 Duplicator nevet kapta.
Eközben egy kis laboratóriumi csapat 914-es fénymásolót kölcsönzött és módosított rajtuk. A laboratórium kifejlesztette az úgynevezett távolsági xerográfiát (LDX), amellyel két fénymásolót lehetett összekapcsolni a nyilvános telefonhálózat segítségével, így az egyik gépen beolvasott dokumentumot a másik gépen ki lehetett nyomtatni. Az LDX rendszert 1964-ben vezették be. Sok évvel később ez a munka a Xerox távmásolóiban teljesedett ki, amelyek a mai faxkészülékek alapját képezik. A mai multifunkciós fénymásolókban található faxfunkció hűen követi Carlson eredeti elképzelését ezekről a készülékekről.
1968-ban C. Peter McColough, a Haloid és a Xerox régi vezetője lett a Xerox vezérigazgatója. 1968-ban a vállalat a New York-i Rochester belvárosában található Xerox Square-en összevonta központját a 30 emeletes Xerox Towerrel.
A Xerox felvásárlások sorozatába kezdett. 1962-ben megvásárolta a University Microfilms International, 1963-ban az Electro-Optical Systems,1967-ben pedig az R. R. Bowker céget. 1969-ben a Xerox felvásárolta a Scientific Data Systems (SDS) vállalatot, amelyet átnevezett Xerox Data Systems (XDS) részlegre, és amely az 1960-as és 1970-es években gyártotta a Sigma sorozatot és az azt követő XDS 5xx sorozatú nagyszámítógépeket. A Xerox 1975-ben eladta az XDS-t a Honeywellnek.
70-es évek
80-as évek
90-es évek
2000-es évek
2010-es évek
2020-as évek
Digitális nyomtatás
PARC
Vezetők
Termékek és szolgáltatások
Problémák
Védjegyek
Források
- ↑ https://www.xerox.com/annual-report-2015/financial-highlights.html
- ↑ http://money.cnn.com/magazines/fortune/global500/2011/snapshots/451.html
- ↑ Xerox Annual Report 2014. . (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)
- ↑ Online Fact Book: Historical Highlights. www.xerox.com, 2007. . (Hozzáférés: 2007. november 1.)
- ↑ Xerox (amerikai angol nyelven). Fortune . . (Hozzáférés: 2018. november 27.)
- ↑ Xerox Corporation Details. PCX. . (Hozzáférés: 2014. május 17.)
- ↑ The Graphical User Interface: A Historic Overview. . (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
- ↑ The first computer mouse, 2007. október 2. . (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
|
Ez az intézményről, szervezetről vagy gazdasági társaságról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Xerox című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
|
|
Ez az informatikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |