A mai világban a Wikipédia:Kategóriák olyan témává vált, amely minden korú és hátterű ember számára nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt, a Wikipédia:Kategóriák sokak figyelmét felkeltette, és tanulmányozás, vita és elmélkedés témája lett. Ebben a cikkben a Wikipédia:Kategóriák-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, annak eredetétől és fejlődésétől a mai hatásig. Elemezzük a hatását különböző területeken, valamint az általa generált jövőbeli perspektívákat. Kétségtelen, hogy a Wikipédia:Kategóriák olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és megérdemli, hogy különböző nézőpontokból elemezzük, hogy megértsük valódi hatókörét a mai társadalomban.
Ezen az oldalon a Wikipédia egyik útmutatóját olvashatod. |
Ezen az oldalon egy technikai leírást olvashatsz a Wikipédia szerkesztéséről. Tartsd szem előtt, hogy nem minden ajánlott, ami technikailag megvalósítható! |
A kategóriák a Wikipédia-szócikkek csoportosítását segítik. Egy cikket tetszés szerinti számú kategóriába lehet sorolni, ha szeretnénk; a kategóriák maguk is kategóriákba sorolhatók. A kategóriáknak ugyanúgy lehet szövege, mint bármilyen szócikknek, de a szöveg alatt automatikusan megjelenik azon cikkek és alkategóriák betűrendes listája, amik a kategóriába tartoznak.
Az alkategória a kategóriába sorolt másik kategória. Minden kategóriának lehetnek alkategóriái, és ő maga is lehet alkategóriája más kategóriáknak. A kategórialapokon először a kategóriába tartozó alkategóriák, utána a szócikkek listázódnak.
A Wikipédia összes kategorizálási módszerének és szempontjainak összefoglalását lásd a Wikipédia:Kategorizálási módszerek oldalon!
Kategorizálni nagyon egyszerű: csak be kell írni a szócikk végére azt a kategóriát, amelybe a szócikk tartozik, az alábbi formában:
]
Ha a cikk több kategóriába is tartozik, akkor azokat érdemes egymás alá írni, például:
] ]
Ennyi az egész! Amint ezzel elkészültél, a szócikk címszava megjelenik a kategória betűrendes lapján, a beszúrt kategóriák pedig a szócikk végén olvasási nézetben is megjelennek.
Ha próbalapon végzel szerkesztést (ami ajánlott), és kategóriát akarsz megadni a majdani szócikknek, a „kategória” szó elé egy kettőspontot kell beszúrni, hogy így nézzen ki: „]”. A kategóriák alkalmazása ugyanis automatikusan berakja a lapot a megadott kategóriába. Próbalap esetén (ami értelemszerűen félkész szöveget tartalmaz), ez nem lehet cél. Ha készen lesz a cikk, az első kettőspontot ki kell törölni.
Ha olyan kategóriát adsz meg, ami még nem létezik, akkor piros színnel jelenik meg a szócikk végén. A piros linkre kattintva a szócikkekhez hasonló módon szerkesztheted a kategória lapját. Ha bármit ráírsz, például egy pár szavas ismertetőt, vagy ha bekategorizálod magát a kategórialapot abba a magasabb szintű kategóriába, ahova tartozik, akkor azzal már létre is hoztad a kategóriát, és többé nem pirosan jelenik meg a lapokon. Azokat a lapokat pedig, amiket ebbe az új kategóriába már besorolt valaki, azonnal automatikusan felsorolja a kategórialap a ráírt ismertető szöveget és a kategória ugyancsak automatikusan listázott alkategóriáit követően. A lap alján pedig a fölérendelt kategória válik láthatóvá, akárcsak a közönséges lapokon.
Mielőtt ilyen módon egy új kategóriát hoznál létre, nézz utána, hogy nem létezik-e már más néven, és gondold meg, tényleg szükség van-e rá. A Kategóriajavaslatok lapon tudod az új kategóriádat másoknak is jelezni; így ott hozzá tud bárki szólni, ha javaslata van hozzá (pl. már létezik más néven stb.).
Szemben a szócikkekkel, amelyeket majdcsak megír valaki egyszer, a piros kategóriáknak nem sok értelmük van, mert nem segítik a szócikk (vagy a hasonló témájú más szócikkek) megtalálását. Ezért új kategóriát csak akkor adj meg egy cikkben, ha utána létre is akarod hozni.
A keresés megkönnyítése érdekében elvárható, hogy az egyes kategórialapokon a szócikkek címük betűrendjében szerepelnek. Alapértelmezésben a Wikipédia képes kezelni a magyar nyelv betűrendbe sorolásának szabályait, azaz nem tesz különbséget a címszóban szereplő kis- és nagybetűk, az ékezetes és ékezet nélküli betűpárok (a/á, e/é stb.) között, továbbá automatikusan helyes betűrendi helyükre sorolja a kétjegyű mássalhangzókat (cs, dz, gy stb.), illetve ezek kettőzött előfordulásait (ccs , ggy stb.).
Vannak azonban olyan helyzetek, amelyekben a helyes betűrend kialakításához a szócikkbe rendezési kulcsot kell beszúrnunk, amelyet kétféleképpen használhatunk:
A DEFAULTSORT parancs előnye, hogy elegendő egyszer betenni a szócikkbe ahhoz, hogy az valamennyi kategóriájában a megfelelő betűrendi helyére kerüljön, a kategóriahivatkozással beszúrt kifejezéssel ugyanakkor a DEFAULTSORT-ot felülíró, egyedi besorolást is meghatározhatunk (lásd a következő fejezetben), pl.:
{{DEFAULTSORT:Magyarábécé}} ] ]
Ebben az esetben a Magyar ábécé szócikk alapértelmezésben az M betű alá sorolódik be a kategórialapokon, kivéve a magyar nyelv kategórialapját, ahol az A/Á betűhöz kerül.
A rendezési kulcs kialakításának alapvető szempontjai a következők:
1. Szóközök és írásjelek kezelése. A lexikonszerkesztési gyakorlatban (pl. Magyar nagylexikon) az ún. szoros betűrend kialakítására törekszenek a kiadók, azaz a szóköznek és az írásjeleknek nincs betűrendi helyük. Ezeket egyszerűen ki kell hagynunk a rendezési kulcsból, az egyetlen kivételt a személynevek képezik, amelyeket előbb családnevük, majd keresztnevük betűrendjében szokás besorolni, ezért itt a két névelem közötti szóközt meg kell hagynunk. Az alábbiakban látható, hogy a felsorolt címszavak helyes betűrendi helye hogy alakítható ki a DEFAULTSORT segítségével.
Nagy Miklós Kund: nem kell DEFAULTSORT Nagy Nagy Regina: nem kell DEFAULTSORT Nagy nagy mellizom: {{DEFAULTSORT:Nagymellizom}} nagy mellizom Nagyrápolt: nem kell DEFAULTSORT Nagyrápolt Nagy-Tóth Ferenc: {{DEFAULTSORT:Nagytóth Ferenc}} Nagy-Tóth
2. Ékezetek és mellékjelek kezelése. A magyar nyelv betűrendbe sorolási szabályai szerint a magán- és mássalhangzók mellékjeles és mellékjel nélküli változatai egyenértékűek (á = a, é = e, í = i, ó = o, ő = ö, ú = u, ű = ü; ä = a, ç = c, đ = d, ð = d, š = s, û = u stb.). A magyar ékezetes betűk rendezési kulcs nélkül is a helyükre kerülnek, az idegen ábécék ékezetes betűit azonban továbbra is javasolt DEFAULTSORTBAN feloldani.
3. Többjegyű betűk kezelése. A helyesírási szabályok és a könyvkiadási gyakorlat szerint a magyar többjegyű betűk (cs, gy, ly stb.) külön betűrendi hellyel rendelkeznek (azaz pl.: cékla, cukorrépa, csalán, és nem cékla, csalán, cukorrépa a helyes betűrend). A kettőzött kétjegyű betűket a betűrendbe sorolás szabályai szerint ketté kell bontanunk (pl. ccs = cs + cs) a megfelelő ábécérend eléréséhez (pl. Assakürt, Aszaló, Asszonyfalva, és nem Assakürt, Asszonyfalva, Aszaló a helyes betűrend). Ezek az egyszerű esetek rendezési kulcs beszúrását nem igénylik, a címszavak DEFAULTSORT nélkül is a megfelelő betűrendi helyükre kerülnek.
Rendezési kulcsot kell azonban használnunk az alábbi esetekben.
Az egyes nyelvekre jellemző ligatúrákat DEFAULTSORT-ban kell feloldanunk: æ → ae, ij → ij, œ → oe, ß → ss, þ → th
Azokban az esetekben, amikor a címszó betűkapcsolatai csak látszólag kétjegyű magyar betűk, el kell kerülnünk, hogy a rendszer akként is értelmezze őket. Ebben az esetben úgy alakíthatjuk ki a helyes besorolást, ha a rendezőkulcsban az ilyen kétjegyű betűk elemei közé beszúrjuk a {{Hamis digráf}} sablont vagy annak esetspecifikus változatát:
Nyhavn: {{DEFAULTSORT:N{{Hamis digráf}}yhavn}} Nyhavn: {{DEFAULTSORT:N{{NemNy}}yhavn}} Tucson: {{DEFAULTSORT:Tuc{{Hamis digráf}}son}} Tucson: {{DEFAULTSORT:Tuc{{NemCs}}son}} Lyman: {{DEFAULTSORT:L{{Hamis digráf}}yman}} Lyman: {{DEFAULTSORT:L{{NemLy}}yman}} Zschopau: {{DEFAULTSORT:Z{{Hamis digráf}}schopau}} Zschopau: {{DEFAULTSORT:Z{{NemZs}}schopau}}
Nyhavn esetében a rendszer „felismeri” a címszókezdő Ny kétjegyű betűt, és a kategórialapon is automatikusan az Ny betű alá sorolja be. Ezért a közbeékelt sablonnal arra kényszerítjük, hogy a kétjegyű betűt elemeire bontsa és annak megfelelően alakítsa ki a címszó betűrendi helyét (ny → n + y), ezzel elértük, hogy a rendszer az N betű alá sorolja be a címszót.
4. Személynevek kezelése. Nyugati névsorrendű nevek, illetve sorszámozott uralkodói, vagy egyéb névelőzékkel rendelkező nevek esetében arra kell figyelnünk, hogy a betűrendbe sorolás szempontjából lényeges névelemek kerüljenek a rendezési kulcs legelejére. Az előző pont értelmében azonban az így felcserélt névelemeket csak szóközzel, és ne vesszővel válasszuk el egymástól, a vessző ugyanis felboríthatja a betűrendbe sorolás rendjét. Az uralkodói sorszámokat vagy egyéb hasonló jellegű névelőzékeket (például idősebb, ifjabb) hátravetett arab számokkal válthatjuk ki:
Jasszer Arafat: {{DEFAULTSORT:Arafat Jasszer}} Thomas Stearns Eliot: {{DEFAULTSORT:Eliot Thomas Stearns}} Katrín Jakobsdóttir: nem kell DEFAULTSORT id. Jankó János: {{DEFAULTSORT:Jankó János 01}} ifj. Jankó János: {{DEFAULTSORT:Jankó János 02}} IX. Lajos francia király: {{DEFAULTSORT:Lajos 09}} X. Lajos francia király: {{DEFAULTSORT:Lajos 10}} II. Rákóczi Ferenc: {{DEFAULTSORT:Rákóczi Ferenc 02}} T. Sós Vera: {{DEFAULTSORT:Sós Vera}}
A személynevek esetében külön figyelmet érdemelnek a szóközzel vagy kötőjellel tagolt kettős családnevek, amelyeknél az 1. pont értelmében a szóközt vagy a kötőjelet egyaránt el kell hagynunk a rendezési kulcsból, azaz:
Batthyány-Strattmann László → BatthyányStrattmann László → {{DEFAULTSORT:Batthyánystrattmann László}}
5. Névelők kezelése. További bevett gyakorlat lexikográfiai (vagy a könyvtári) gyakorlatban a címek kezdő határozott névelőjének figyelmen kívül hagyása. Ilyen esetekben szintén rendezési kulcsot kell használnunk, amelyben a címkezdő névelő nélküli kulcsot adjuk meg:
The Beatles: {{DEFAULTSORT:Beatles}} A bor: {{DEFAULTSORT:Bor}}
Adódhat olyan helyzet, hogy egy adott szócikket nem az ábécésorrend szerinti helyén szeretnénk szerepeltetni a kategórialapon, hanem a lista élén kívánjuk elhelyezni. Ennek akkor lehet gyakorlati jelentősége, amikor egy adott szócikk kiemelt jelentőségű egyik vagy másik kategóriája tekintetében. Ebben az esetben továbbra is ajánlott a DEFAULTSORT parancs használata, hogy a meglévő vagy a sablonokba épített kategóriahivatkozások megfelelően kezeljék a szócikk címét, a kiemelt kategória hivatkozásába viszont a | után rendezési kulcsnak egyetlen szóközt adunk meg.
A Pécs szócikk példáján szemléltetve: A szócikkben szerepelnek navigációs sablonok és infoboxox, saját rejtett kategóriahivatkozásokkal, ezért a DEFAULTSORT parancsban megadjuk a rendezési kulcsot. Ha viszont azt szeretnénk, hogy a megadott általános rendezési kulcsot felülírva a Pécs szócikk a Pécs kategórialap elején szerepeljen, saját kategóriájában egyetlen szóközt adunk meg:
{{DEFAULTSORT:Pécs}} ] ]
A Wikipédia szerkesztői körében elterjedt gyakorlat a legkülönfélébb kiemelő rendezési kulcsok (csillagok, keresztek, egyéb jelek) használata a szóköz mellett. Ezek alkalmazását semmi nem indokolja, a kategórialapot leghangsúlyosabb részén, a fejrészén töredezetté, áttekinthetetlenné teszik. Ha szükséges, és egy adott kategórialapon több szócikk is áll kiemelt helyzetben, a | jelet és a szóközt követően továbbra is módunkban áll a szükséges rendezési kulcsokat megadni:
Háború szócikk: ] Polgárháború szócikk: ] Polgárháborúk listája szócikk: ]
A funkcionális rendezési kulcs további alkalmazási lehetősége, amikor a szócikk címének a kategória szempontjából redundáns elemét nem építjük be a rendezési kulcsba. Az például gyakorlati szempontból nem hatékony eljárás, ha a magyar ábécé, magyar hangtan stb. szócikkek a Magyar nyelv kategórialapon az M betűnél szerepelnek. Ez esetben a releváns kategóriahivatkozásban szintén célszerű ennek megfelelően kialakítani egy rendezési kulcsot:
{{DEFAULTSORT:Magyarábécé}} ] ]
A kategóriákat is szükséges kategorizálni, és így egy rugalmas, hierarchikus kategorizálás is kialakítható. Például a Költők, írók kategóriába tartozhatnak a Magyar költők, írók, illetve Angol költők, írók stb. kategóriák, melyekbe pedig maguk a szócikkek. A kategorizálás éppen úgy történik, mint a cikkeknél.
Ha új alkategóriát készítesz, ne felejtsd el elhelyezni a megfelelő kategóriákban. A legfelső szintű kategória a kategóriák kategóriája.
Az átirányítások kategorizálásának nincs elvi akadálya, indokoltnak viszont leginkább csak akkor tekinthető, ha
Ha a cikkbe beírod, hogy ] ] ], akkor az a cikket besorolja az adott kategóriába. Előfordulhat, hogy nem ezt szeretnéd, hanem magára a kategóriára mint szócikkre szeretnél hivatkozást készíteni. Ezt az alábbi módon teheted meg:
]
Például: Költők, írók listája.
Egy kategória és összes alkategóriája a <categorytree>kategória neve</categorytree> paranccsal jeleníthető meg. Például a <categorytree>Kategóriák</categorytree> eredménye:
Bővebb leírását lásd a mw:Extension:CategoryTree lapon.
A kategóriák is átnevezhetők, de a bennük lévő szócikkek ezt a változást nem követik, ezért a kategóriahivatkozásokat egyenként át kell írni minden egyes érintett szócikkben. Ha erre van szükséged, kérd meg valamelyik botot a botgazdák üzenőfalán. Az átnevezéskor létrejövő átirányításokra általában nincs szükség, annak törlését az adminisztrátorok üzenőfalán kérheted. Ha mégis szükség van a hibás elnevezésű vagy szinonim kategória megtartására, akkor a szokásos átirányítás helyett a {{kat-redir}}
(?) sablont kell használni. (Erről részletes leírást a Kategória:Kategóriaátirányítások lapon találsz.)
Az összes lap listája oldalon, a Névtér mezőben a Kategóriák-at választva a kategóriák között betűrend szerint kereshetünk.
Két kategória közös elemeit lehet megkeresni a PetScan kategóriametsző eszköz segítségével.
Olyan kategóriák, melyek adminisztratív jellegük, illetve csak szerkesztés szempontjából jelentős voltuk miatt az átlagolvasó számára nem láthatóak, például a csonk szócikkeket születésük időrendjét figyelembe véve is listázó kategórialapok (a Figyelmet igénylő lapok karbantartó kategóriájának szinte minden alkategóriája rejtett). A rejtett kategóriák a „Beállításaim/Egyéb” beállító menüben láthatóvá tehetőek minden bejelentkezett szerkesztő számára. Teljes listájuk a Rejtett kategóriák kategóriaoldalon található.
Lásd még: Wikipedia:Wikipedia Signpost/2008-03-03/Hidden Categories.