A mai világban a Wikipédia:Egyértelműsítő lapok olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. A Wikipédia:Egyértelműsítő lapok jelentősége a társadalom előrehaladtával egyre nyilvánvalóbbá vált. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a gazdaságra és a politikára gyakorolt hatásáig a Wikipédia:Egyértelműsítő lapok olyan téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Wikipédia:Egyértelműsítő lapok különböző szempontjait, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Az eredetétől a mai relevanciájáig elmélyülünk a Wikipédia:Egyértelműsítő lapok teljes elemzésében és a modern társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásában.
útmutatóját olvashatod. | Ezen az oldalon a Wikipédia egyik
Az egyértelműsítő lapok olyan szócikkek, melyek összetéveszthető (azonos alakú vagy hasonló hangzású) hivatkozások közötti választást teszik lehetővé. Például a „magyar” hivatkozás mutathat a népre ("XY magyar fizikus"), az országra ("a magyar külügyminiszter"), vagy a nyelvre ("magyar szótár"). Az ilyen lapoknak két fontos funkciója van: egyrészt segítenek az olvasónak megtalálni az általa keresett jelentést, másrészt segítenek a szerkesztőknek kiszűrni azokat a belső hivatkozásokat, amelyek nem a megfelelő jelentésre mutatnak.
Az összetéveszthető nevű, de különböző jelentésű fogalmakról szóló szócikkek címválasztásánál kisegíthetjük magunkat egy szinonimával is, de egyértelműsíthetünk úgy is, hogy a megnevezés végén zárójelben jelezzük, melyik értelemről van szó (például Tigris (állat) és Tigris (folyó)). Ha a megnevezésnek van egy különösen gyakran használt jelentése (például a Tigris állat), akkor a zárójeles névtag nélküli alapformát erre (Tigris→Tigris (állat)) irányítjuk át; ha nem egyértelmű, hogy melyik a gyakrabban használt fogalom (például a rák esetében), akkor a kiegészítés nélküli név az egyértelműsítő lapra irányít át.
Egyértelműsítő lapot hozunk létre minden olyan esetben, ha ugyanannak a megnevezésnek kettő vagy annál több jelentése van, hogy a hozzájuk tartozó lapokat összekapcsolja, és aki egy keresőből a rossz lapra talált rá, könnyen eljusson a többihez.
Az egyértelműsítő lap nem arra való, hogy fölsoroljon minden dolgot, amiben szerepel egy bizonyos szó.
Két vagy több jelentés, illetve két vagy több hasonló vagy összetéveszthető cím esetén egyértelműsítő lapot készítünk a következők szerint:
{{egyért}}
(?) sablon követi, ha szükséges típus paraméterrel (pl. {{egyért|típus=szn}}, {{egyért|típus=frn}}).{{redir}}
(?) sablonnal, például a Juhász Gyula (költő) cikk elején:{{egyért3}}
(?) sablonnal, például a Magyarország cikk elején:
Az egyértelműsítő lapon fel lehet sorolni azokat a szócikkeket is, melyek nevében szerepel az adott szó, ám eltérő jelentésük miatt nem hivatkoznak egymásra. Például a Bíró esetén tulajdonnévként több ismert személy családneveként merül fel. Fontos, hogy a zárójeles egyértelműsítés nélküli cikkből el lehessen jutni az egyértelműsítő lapra.
Gyakran előfordul, hogy két, szinte azonos című szócikk témája szorosan összefügg egymással, olyannyira, hogy egyértelműsítő lap nélkül is megtalálhatóak az egyéb jelentések a szócikkekben szereplő hivatkozással. Ilyenek például az „XY (regény)” és „XY (film)” szócikkpárok, ahol a regény szócikke utal a filmváltozatra, a filmé pedig a regényre, amiből készült. Ekkor nem feltétlenül szükséges, de létrehozható egyértelműsítő lap. Háromnál több jelentés esetén viszont mindenképpen szükséges az egyértelműsítő lap létrehozása.
Az egyértelműsítő lapokon hivatkozással nem rendelkező szótári definíciók használata kerülendő. A szótári jelentések a Wikiszótárba valók, melyekre a {{Wikiszótár}}
(?) sablonnal lehet hivatkozni. Példa: körmös.
Ha az egyértelműsítő lap csak egyetlen Wikipédia-szócikkre való hivatkozást tartalmaz(na), valamint a {{Wikiszótár}}
(?) sablont, akkor az egyértelműsítő lap helyett ajánlott inkább az egyetlen szócikk tetején feltüntetni a hivatkozást a Wikiszótárra, az {{EgyértWikiszótár}}
(?) sablonnal. Példa: Cserepes. Ha azonban a wikiszótárbeli jelentésnek van köze a szócikkhez, lehet használni a {{Wikiszótár}}
(?) sablont is. Példa: Szarvasmarha.
Ha az egyértelműsíteni kívánt szó átirányít más nevű oldalra, használható a {{redir}}
(?) sablon. Példa: Mikekarácsonyfa.
Gyakran fordul elő, hogy később, utólag jut tudomásunkra egy címről, hogy több jelentéssel is bír. Ilyenkor két lehetőség van:
Ha egy címet nem feltétlenül kell egyértelműsítő kiegészítéssel ellátni, mert nincs más ugyanilyen betűsorral írt fogalom, de a hasonló alak folytán mégis összetéveszthető egy másikkal, akkor a cikk elején a {{más}}
(?) sablonnal adunk segítséget az olvasónak. Például a nudizmusról szóló Naturizmus cikk elején:
A sablon párja pedig a másik cikkben, vagy – mint ez esetben – az egyértelműsítő lap elején található:
* ], <magyarázat>
* ] (1896–1965) <magyarázat>
{{egyért}}
(?) . Ennek hatására a következő sablon jelenik meg:
Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló nevű szócikkek közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és javítsd ki benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson! |
{{egyért}}
(?) leírása tartalmazza, de a kategóriafán is jól követhető.Opcionális lehetőség:
{{ideig}}
(?)) opcionálisan megjeleníthetők. Ilyenkor a lap alján a {{jegyzetek}}
(?) sablon is alkalmazandó.A példában abból a helyzetből indultunk ki, hogy létezett egy Boldog lap, és ez a magyarországi településről szólt.
{{egyért}}
(?) sablonnal és a lehetséges jelentések felsorolásával.Ha nem meglévő lapot nevezel át egyértelműsítő lapra, hanem új egyértelműsítő lapot hozol létre, akkor ne felejtsd el létrehozni az egyértelműsítő tag nélküli alapalakot. Ez a bevezetőben leírtak szerint a leggyakrabban használt főjelentésre (ha ez egyértelműnek látszik), ennek hiányában pedig az egyértelműsítő lapra mutató átirányítás legyen. Valószínű ugyanis, hogy erre az alapalakra mutató linkek lesznek a szócikkekben, amelyek az átirányítás nélkül nem segítik a tájékozódást.
A botgazdák rendszeresen javítják a nem egyértelmű belső hivatkozásokat; ilyenkor a bot kigyűjti azokat a hivatkozásokat, amik egyértelműsítő lapra mutatnak, és mindegyiket a szövegkörnyezetével együtt megmutatja a botgazdának, aki választhat, hogy az egyértelműsítő lapon felsorolt cikkek közül melyik a helyes célpont. Ahhoz, hogy ez hatékonyan működhessen, az kell, hogy a már javított és a még javítandó hivatkozásokat meg lehessen különböztetni (ellenkező esetben a botgazdáknak minden alkalommal újra végig kéne menniük a már javított hivatkozásokon), ezért fontos, hogy a minősítés nélküli címen mindig egyértelműsítő lap vagy átirányítás legyen. (Ugyanígy a zöld linkek alapján történő javítást is megkönnyíti a helyes elnevezés.)