Napjainkban a Wikipédia:Civilizált viselkedés visszatérő téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Megjelenése óta vitákat és vitákat váltott ki, és kulcsfontosságú pontként helyezte el magát a nyilvános napirenden. Ahogy nő az érdeklődés a Wikipédia:Civilizált viselkedés iránt, úgy növekszik annak szükségessége, hogy megértsük annak számos oldalát és következményeit. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Wikipédia:Civilizált viselkedés különféle dimenzióit, elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását, és teljes áttekintést nyújtunk a mai relevanciájáról.
Ez az irányelv („official policy”) az angol Wikipédiából származik. Amíg a magyar Wikipédia közössége nem szavaz arról, hogy ne legyen érvényes, vagy nem alakítja a saját változatát, az itt leírtak hivatalos irányelveknek számítanak. A véleményedet vagy módosító javaslataidat várjuk az oldal vitalapján vagy a Kocsmafalon. |
A civilizált viselkedés a Wikipédia egyik legfontosabb szabálya. Civilizálatlannak számít minden, ami ellenségeskedést, haragot és feszültséget szül.
A Wikipédia közössége a korai tapasztalatok alapján kialakított egy nem hivatalos rangsort az alapelvek között. Az első a semleges nézőpont. A második az, hogy a lehetőségekhez mérten civilizáltan viselkedjünk egymással. A civilizáltságot nehéz pontosan meghatározni, de ez az egyetlen észszerű módja az elfogadható és az elfogadhatatlan viselkedés megkülönböztetésének. Nem várhatjuk el az emberektől, hogy mindig szeressék, becsüljék vagy akár csak tiszteljék egymást. De teljes joggal elvárhatjuk, hogy civilizáltan viselkedjenek.
Az öt pillér |
---|
Viselkedési irányelvek |
A civilizálatlan viselkedés rossz ízt hagy maga után, tönkreteszi a közösségbe tartozás élményét. Ami a közösségnek árt, az közvetve a szócikkek minőségének is árt. A civilizálatlan viselkedés ördögi kör, ami önmagát erősíti: a sérelmek újabb sérelmeket szülnek, a szerkesztők közötti összetűzések átterjednek az egyik cikkről a másikra, az elszabaduló indulatok újabb és újabb embereket bántanak meg.
Apróságok, amik hozzájárulnak a civilizálatlan környezet kialakulásához:
Komolyabb példák:
Civilizálatlanság például az, ha létrehozol egy új lapot, és valaki azt mondja: Ha már csináltál egy értelmetlen szócikket, legalább a helyesírási hibáidat javítsd ki.
A civilizálatlanság továbbterjedése az, ha azt válaszolod neki: Törődj a saját dolgoddal.
Ez a stílus elriasztja a leendő szerkesztőket, elvonja mások figyelmét a fontosabb dolgokról, és az egész közösséget gyengíti.
Az esetek nagy részében a sértések egy hosszabb vita közepén, a pillanat hevében születnek. Akik írják, a vita egyfajta befejezésének szánják őket, és utólag gyakran megbánják, hogy elragadtatták magukat. Ezt megelőzendő a sértő kifejezéseket a legjobb törölni vagy átfogalmazni.
Az is előfordul, hogy valaki szándékosan nem viselkedik civilizáltan: ezzel akarja elterelni az „ellenfele(i)” figyelmét, vagy el akarja űzni őket a szócikktől vagy akár az egész Wikipédiából, vagy provokálni akarja őket, hogy válaszul még jobban megsértsék a civilizált viselkedés szabályait, és ezzel kitiltassák magukat. Ezekben az esetekben nem valószínű, hogy az elkövető megbánja, amit tett, és bocsánatot kér.
Lehetnek olyanok is, akik úgy tudnak szabálysértésre provokálni másokat, hogy közben ők maguk éppen a határon belül maradnak.
A felek néha megpróbálnak úgy egyezségre jutni, hogy az egyik fél még nem kész az egyezkedésre. Például ha a konfliktus forrása egy részletkérdés a cikkben, a vita feloldását megnehezíti, ha a párbeszéd még mindig akadozik a felek civilizálatlan viselkedése miatt. Az ilyesmit minél előbb tisztázni kell, hogy a vitatkozó felek szót tudjanak érteni.
Vannak szerkesztők, akiket annyira megráz, ha civilizálatlanul szólnak hozzájuk, hogy nem tudnak a konfliktus forrására koncentrálni. Ilyenkor segíthet, ha valaki elmagyarázza, miért került sor sértő szavakra – attól, hogy civilizálatlanul viselkedni mindig rossz dolog, még lehet a civilizálatlanul viselkedőnek igaza.
A megsértett személy beláthatja, hogy a sértő valójában nem azt akarta mondani, amit leírt, és dönthet úgy, hogy elfelejti a dolgot.
Még akkor is segíthet rámutatni a civilizálatlan viselkedés forrására, ha kifejezetten ártó szándékkal követte el valaki, mert segít a vitatkozó feleknek a lényegre koncentrálni (vitatott).
A közvetítési eljárás során egy harmadik fél segíti a párbeszédet a két vitatkozó fél között. A közvetítő szerepe az, hogy az értelmes, konstruktív párbeszédet segítse a felek között. Ilyenkor segíthet a civilizálatlanság eltávolítása a megjegyzések átfogalmazásával.
A közvetítési eljárás végén a közvetítő javasolhatja, hogy a civilizálatlan megjegyzéseket távolítsák el a felhasználók és a cikkek vitalapjairól. A szerkesztők megegyezhetnek egy kizárólag mások sértegetésére létrehozott oldal törléséről, vagy egy vitában a személyeskedő, semmilyen lényeges információt nem tartalmazó részek törléséről, vagy a vita átszerkesztéséről. Így a vitatkozók könnyebben megbocsájthatják és elfelejthetik a sérelmeiket.
Hasonlóan, a vitatkozó felek megegyezhetnek, hogy bocsánatot kérnek egymástól.
Gyakran kerülnek közvetítésre olyan viták, ahol az egyik fél úgy érzi, a másik megsértette. A bocsánatkérés egy olyan lépés, ami nem a probléma megoldásáról vagy az egyezkedésről szól, és nem is arról, kinek van igaza. Inkább egyfajta rituálé a felek között, ami lehetőséget ad a helyzet újragondolására. A bocsánatkérés egymás (és a tévedés lehetőségének) olyan elismerése, ami megváltoztathatja a kapcsolatot.
Egyesek fontosnak érezhetik, hogy bocsánatkérést kapjanak azoktól, akik megbántották őket. Éppen ezért gyakran az őszinte bocsánatkérés a kulcs a konfliktus feloldásához: a bocsánatkérés a megbocsátás katalizátora. A bocsánatkérés mindig javasolt, ha az egyik ember megbántva érzi magát a másik civilizálatlansága által.