A mai világban a Wikipédia:Archiválás nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. Megjelenése óta a Wikipédia:Archiválás felkeltette a társadalom különböző rétegeinek figyelmét, vitákat, ellentmondó véleményeket és folyamatos érdeklődést váltott ki a további ismeretek iránt. Hatása túlmutat a határokon, és nagy mennyiségű kutatást és publikációt hozott létre, amelyek igyekeznek elmélyülni a különböző oldalaiban. A Wikipédia:Archiválás-nek sikerült előkelő helyet elfoglalnia a médiában és a politikai napirenden, több nézőpontból megközelítve, és végtelen véleményeket és álláspontokat generál. Ebben a cikkben elmélyülünk a Wikipédia:Archiválás lenyűgöző világában, feltárva eredetét, fejlődését és a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Ezen az oldalon a Wikipédia egyik útmutatóját olvashatod. |
Ha egy oldal nagyon hosszúvá válik, nehéz eligazodni rajta, sokáig tart betölteni, és a régebbi böngészőknek problémát okozhat a megjelenítése; a vitalapok tartalmát ezért időnként archiválni szoktuk. Ez az oldal azt írja le, hogyan tudsz archiválni egy vitalapot. (Ugyanez az eljárás használatos a Wikipédia névtér néhány lapjánál is, például a kocsmafalaknál.)
Egy lapot olyankor célszerű archiválni, amikor már elcsendesültek a viták, és éppen nem folyik rajta megbeszélés. Ha erre nincs mód, ügyelj arra, hogy csak a már lezárult szakaszokat archiváld, azokat, ahova a közelmúltban még írtak, ne.
Bár ez a szokás a magyar Wikipédiában még nem terjedt el, hasznos lehet archiválás előtt refaktorálni(en) a vitalapot.
Az archiválás történhet a {{cikktörténet}}
(?) sablonnal, illetve allapok segítségével. A cikktörténet sablont szócikkek, az allapokat általában Wikipédia- és Szerkesztővita-névtérben használjuk.
Az archiválás maga nagyon egyszerű: megnyitod szerkesztésre az archiválandó lapot, a vágólapra másolod belőle a szöveget (ezt Windows alatt pl. a Ctrl-a, majd a Ctrl-Insert billentyűkombinációkkal teheted meg), létrehozod a kiszemelt allapot (vagy cikktörténet sablon esetében kitöltöd a sablont és rákattintasz a létrehozott piros linkre), bemásolod a szöveget (Windows alatt ez Shift-Insert), majd kitörlöd a két szerkesztőablakból a szükségtelen dolgokat (az egyikből amit archiváltál, a másikból amit nem akarsz archiválni) és elmented a két lapot. (Ne felejtsd el feltüntetni a szerkesztési összefoglalókban, hogy archiválsz!)
Ügyelj arra, hogy az oldal elején és végén lehetnek olyan részek, amiket nem szabad archiválni (például tájékoztató vagy navigációs sablonok, kategóriák, interwiki linkek).
A {{cikktörténet}}
(?) sablont használó vitalapok esetében a sablon archívumX paraméterével lehet az archíválást jelölni, például:
|archívum1=a referálásig |archívum1dátum=20050808 |archívum1vége=20070202 |archívum2=a kiemeltségig |archívum2dátum=20070224 |archívum2vége=20070413
Az archívumXdátum kötelező, az archívumXvége nem. Meg lehet adni például az archívumXdátummal az archiválás idejét, és akkor az archívumXvége elhagyható, de lehet úgy is, hogy az archívumXdátummal megadjuk az első hozzászólás dátumát és az archívumXvégével az archiválás/archiválás előtti utolsó hozzászólás dátumát. A dátum formátuma minden esetben ééééhhnn, például 20081021, más formátumot a sablon nem ismer fel. A sablon jelenleg 15 archívumot tud kezelni.
Az így kitöltött sablonban mentés után megjelenik az új archívum piros linkje, erre kattintva lehet az archiválni kívánt szöveget elmenteni.
Mintának lásd a Vita:Spanyol nyelv és Vita:Spanyol nyelv/Archív01 oldalakat.
Az archivált vitákat rendszerint az eredeti lap allapjain tároljuk: például a ]
lap tartalmát archiváláskor a ]
lapra mozgathatja valaki. A további archiválások során újabb és újabb allapokat használunk, hogy az archívumok se váljanak túlzottan hosszúvá. Az allapok nevére többféle konvenció is használatban van, a leggyakoribb a
]
,]
,]
és így tovább (azért célszerű a 0-s formátumot használni, hogy ha 10 fölé emelkedik az archív lapok száma, akkor is értelemszerű rendben szerepeljenek a kategóriákban.Más lapokon értelemszerűen a megfelelő névteret kell használni, pl. ]
, ]
.
Az is előfordul, hogy az archiválás dátumát használjuk az allap nevéül, vagy az archivált vita témáját (például ]
, ]
, ...). Ez utóbbi a leghasznosabb, mert nagyon megkönnyíti az archívumokban való keresést és böngészést, de a legnehezebb és legidőigényesebb is, mert a vitákat téma szerint szét kell hozzá válogatni, ezért nem nagyon használják. Alternatív megoldás: tematikus mutatót készíteni az időrendben lezárt archívumokhoz. Ez a leginkább ajánlott megoldás.
A Szerkesztővita:Példaszerkesztő lap archiválása például a következőképpen nézne ki:
Ha nem cikktörténet sablont használó vitalapot archiválunk, az archívumok létét a {{archívum}}
(?) sablonnal jelezzük a vitalap tetején. Ez az oldalt látható dobozt hozza létre. A sablon első paraméterében sorold fel, milyen archívumok vannak, például {{archívum|], ], ]. (Az itt látható ] alak a ]-vel egyenértékű.)
Az archivált szöveg tetejére az {{archív vitalap}}
(?) sablont tedd, így a fejezetcímek mellől eltűnik a szerkesztés link, és nehezebb összetéveszteni az aktuális vitalappal.
Megjegyzés: Cikktörténet sablon használata esetén erre a módszerre nincs szükség, mert a sablon kilistázza az archívumokat.
A vitalapok archiválása a User:Cherybot/config lap sablonként való használatával lehetséges, a használati útmutatót lásd ott.
Néha, leginkább felhasználó vitalapoknál, az átnevezést is használják archiválásra, vagy egyszerűen csak kitörlik a lapot, és kitesznek egy linket a kitörlés előtti változatra. Az ilyen módon archivált lap archívumában nehezebb keresni; ha nem a saját vitalapodat archiválod, ne használd ezeket a módszereket!