Weress Béla
A mai világban a Weress Béla egyre fontosabb és egyre nagyobb vita tárgya. Az idő múlásával egyre nagyobb jelentőséget kapott a társadalomban, és a mindennapi élet különböző aspektusait befolyásolja. Legyen szó a politika, a gazdaság, a technológia, a kultúra vagy bármely más területről, a Weress Béla központi témává vált, amely ellentmondó véleményeket és eltérő álláspontokat ébreszt. Ebben a cikkben a Weress Béla-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak társadalomra gyakorolt hatását, és átgondoljuk, milyen következményekkel jár jelenünkre és jövőnkre.
| Weress Béla | |
| Született | 1894. február 22. Felvinc |
| Elhunyt | ? |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | egyházi író, lapszerkesztő |
| Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1914–1916) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Weress Béla (Felvinc, 1894. február 22. – ?) erdélyi magyar unitárius egyházi író, lapszerkesztő.
Életútja, munkássága
1914-ben iratkozott be az Unitárius Teológiai Akadémiára, ahol 1918-ban lelkészi oklevelet szerzett. 1918–19-ben székelyudvarhelyi iskolákban tanított. Lelkészi szolgálatát 1920-ban kezdte meg Petrozsényben. Az OMP tagja, majd a Zsil-völgyi Magyar Népközösség elnöke, rövid ideig a Zsilvölgyi Magyarság szerkesztője volt. Többször is összeütközésbe került a román hatóságokkal: 1940–43 között 28 alkalommal állították hadbíróság elé. 1942. június 5-én a szebeni hadbíróság izgatás vádjával két és fél évi börtönre ítélte, egy év múlva átszökött a határon és ideiglenesen Kolozsváron telepedett le; itt világi pályára lépett.
Prédikációit rendszeresen közölte az Unitárius Szószék. Egy prédikációs kötete jelent meg nyomtatásban 1932-ben Déván, Íme az Ember[1] címmel.
Jegyzetek
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
.svg){kind=small}
