Ebben a cikkben a Wenckheim-kormány témáját és a modern társadalomra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. A Wenckheim-kormány eredetétől jelenlegi fejlődéséig alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein. A történelem során a Wenckheim-kormány viták és viták tárgya volt, különböző véleményeket és ellentétes álláspontokat generált. Mély és kimerítő elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Wenckheim-kormány szerepét különböző kontextusokban, igyekszünk megérteni a kultúrára, politikára, gazdaságra és a kortárs élet más területeire gyakorolt hatását. Történelmi jelentőségétől a jövőbeli vonatkozásaiig a Wenckheim-kormány érdekes és releváns téma volt és továbbra is az lesz a mai világban.
Wenckheim-kormány (1875. március 2. – október 20.) | |||||
Időhossz | 7 hónap | ||||
Kormányfő | Wenckheim Béla (miniszterelnökként) | ||||
Államfő | I. Ferenc József (magyar királyként) | ||||
Államforma | királyság | ||||
Pártok | Szabadelvű Párt | ||||
A Wenckheim-kormány a kiegyezés utáni ötödik kormány volt Wenckheim Béla vezetésével 1875. március 2-a és október 20-a között.
A Wenckheim-kabinet az 1875-ös választásokat követően alakult, amit a korábban ellenzéki Balközép Párt és a kiegyezés óta kormányzó Deák Párt egyesüléséből született Szabadelvű Párt nyert meg. Ennek értelmében az új párt (ami hivatalosan március 1-jén alakult és a klasszikus liberalizmus elve mentén szerveződött) adhatta a miniszterelnököt, aki a fúzió előtt Deák-párti Wenckheim Béla addigi király személye körüli miniszter lett. Ebbéli tisztségét kormányfőként is megtartotta.
Wenckheim és kormánya lemondásának „érdekessége”, hogy voltaképp le sem mondott, ugyanis a helyébe alakult Tisza Kálmán-kabinet kivétel nélkül ugyanazokból állt össze (ugyanazon posztokon), vagyis Tisza továbbvitte belügyminiszteri, míg Wenckheim a király személye körüli miniszteri tisztségét. Praktikusan szemlélve Wenckheim lemondásával a változás csupán annyi volt, hogy a kormány egyik tagjáról a másikra szállt a kormányfői szerepkör.