Vöröshasú unka

Ebben a cikkben a Vöröshasú unka témáját különböző nézőpontokból és megközelítésekből tárjuk fel, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. A szövegben mind eredetét, mind mai relevanciáját, valamint lehetséges vonzatait és következményeit elemezzük. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Vöröshasú unka körül végzett különböző tanulmányokat és kutatásokat, hogy akadémiai és tudományosan megalapozott jövőképet kínáljunk. Végső soron ez a cikk arra törekszik, hogy az olvasó mély és részletes betekintést nyújtson a Vöröshasú unka-be, hogy szilárd és teljes ismereteket szerezhessen a témában.

Vöröshasú unka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Archaeobatrachia
Család: Unkafélék (Bombinatoridae)
Nem: Bombina
Faj: B. bombina
Tudományos név
Bombina bombina
(Linnaeus, 1761)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vöröshasú unka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröshasú unka témájú médiaállományokat és Vöröshasú unka témájú kategóriát.

A vöröshasú unka (Bombina bombina) a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül az unkafélék (Bombinatoridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Európa területén honos. A növényzettel sűrűn benőtt, gyorsan felmelegedő vízfoltok lakója. Élőhely választásnál nem túl válogatós, a legkisebb pocsolyába, vízzel telt keréknyomban is megjelenik, de akár városi parkok vizes részein is felbukkanhat.[1]

Megjelenése

A kifejlett állat 4-5 centiméter hosszú. Zömök teste, rövid és lapos feje van. Szemei kiállóak, pupillája szív, csepp, vagy háromszög alakú. Végtagjai vaskosak, a hátsó láb ujjai között úszóhártya feszül. Háta barnásszürke, zöldes foltokkal, néhány egyed háta teljesen zöld. A has fekete, fehér pontozással és szabálytalan foltokkal, ami általában narancssárga, de lehet rozsdavörös színű is.[2] Mérgező mirigyváladéka van, melyre a hasán lévő vörös foltokkal is figyelmezteti a rá vadászókat.

Életmódja

Tápláléka rovarokból, pókokból és meztelen csigákból áll. A lárvái vízibolhával, vízi rovarokkal táplálkoznak.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon síkvidékeken és a dombvidékeken is gyakori, de a középhegységeinkben is előfordul.

Jegyzetek

  1. ↑ Juhász Lajos Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009, 27. oldal. ISBN 978-963-286-510-2
  2. ↑ Juhász Lajos Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009, 26. oldal. ISBN 978-963-286-510-2

Források