Vörös lista
A mai világban a Vörös lista alapvető szerepet töltött be a társadalomban. Akár személyes, akár munkahelyi vagy társadalmi téren, a Vörös lista nagy jelentőségű és vita tárgyává vált. Ahogy haladunk előre a digitális korban, a Vörös lista befolyása egyre nyilvánvalóbbá válik, és olyan sokféle területre is hatással van, mint a technológia, a kultúra, a gazdaság és a politika. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Vörös lista mindennapi életünkben betöltött szerepét, elemezve jelentőségét és a különböző területekre gyakorolt hatásait. A mentális egészségre gyakorolt hatásától a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig a Vörös lista olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és elmélkedést vált ki. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson egy olyan témán keresztül, amely a mai világban mindig meglep és kihívást jelent.
A kihalással fenyegetett fajok vörös listája (Red List of Threatened Species), vagy egyszerűen Vörös lista, az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltára, melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hozott létre 1948-ban.
| A Vörös Lista kategóriái | ||
|---|---|---|
|
Kihalt (Extinct) | |
|
Vadon kihalt (Extinct in the Wild) | |
|
Fenyegetett (Threatened) |
Súlyosan veszélyeztetett (Critically Endangered) |
|
Veszélyeztetett (Endangered) | |
|
Sebezhető (Vulnerable) | |
|
Mérsékelten fenyegetett (Near Threatened) | |
|
Nem fenyegetett (Least Concern) | |
|
Adathiányos (Data Deficient) | |
|
Felméretlen (Not Evaluated) | |
A „Fenyegetett” csak félhivatalos kategória, a három alkategória gyűjtőneve.
Történelem
Az IUCN 1966-ban adta ki első "Red Data Book" néven ismert műveit, amelyek az emlősökre és madarakra vonatkoztak. Peter Markham Scott, az IUCN Survival Service Commission elnöke kezdeményezte az első, veszélyeztetett állatokat és növényeket bemutató kiadványt, amely 1962-ben jelent meg. Az első változat 211 emlős- és 312 madárfajt tartalmazott. Az 1966-1971 közötti második kiadásban már több állatcsoport is szerepelt, és bevezették a veszélyeztetettségi kategóriákat.
Az 1996-os kiadás volt az utolsó nyomtatott változat, amely 5.205 fajt sorolt fel, és ekkor jelent meg először az EX (kihalt) kategória is. Az első online változat 1996-ban jelent meg, majd 2000-ben már növényeket is tartalmazott a lista.
A 2008-as felmérés szerint az emlősök 21%-a veszélyeztetett. A 2024-es állapot szerint az IUCN számos állatcsoport veszélyeztetettségi adatait tette közzé, például a madarak 12,2%-a és az emlősök 24,5%-a van veszélyben. Az emlősök közül 6.387 faj rendelkezik veszélyeztetettségi besorolással, ebből 86 kihaltnak számít.
Németországban az első veszélyeztetett fajokat listázó Vörös Lista 1971-ben jelent meg. Az 1996-os és 1998-as kiadásokban minden ismert faj szerepelt, és azóta egységes veszélyeztetettségi kritériumokat alkalmaznak. Svájcban az első Vörös Lista 1977-ben jelent meg, és azóta több állat- és növénycsoport veszélyeztetettségét vizsgálták.
A Vörös Listák évente frissülnek, és az aktuális adatok az IUCN weboldalán elérhetők.[1]
