Vulkanikus törmelékár

A Vulkanikus törmelékár világában végtelen számú perspektíva, ötlet és vélemény kínálkozik, amelyek arra ösztönöznek bennünket, hogy többet fedezzünk fel ezzel a lenyűgöző témával kapcsolatban. Ez egy olyan téma, amely számtalan ember figyelmét felkeltette a történelem során, és továbbra is aktuális a modern világban. A Vulkanikus törmelékár eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig olyan téma, amely mindig lenyűgöz bennünket. Ebben a cikkben a Vulkanikus törmelékár különböző aspektusait és megközelítéseit vizsgáljuk meg, annak eredetétől a mai hatásig, hogy mélyebben megérthessük ezt az izgalmas témát.

Vulkanikus törmelékár a Mayon-vulkán kitörésénél

A vulkanikus törmelékár egy gyorsan mozgó, félfolyékony törmeléklavina, amely forró gázokat és olvadt kőzeteket, valamint tefrát tartalmaz, amely akár 700 km/h sebességgel is száguldhat lefelé a vulkán oldalán.[1][2] A benne lévő gázok hőmérséklete elérheti az 1000 °C-ot is. A törmelékár a felszínen lefelé haladva a gravitációnak engedelmeskedve folyik le a hegyoldalról. Sebessége függ a benne található anyagok sűrűségétől, folyékonyságától, illetve a hegyoldal dőlésszögétől is. A vulkanikus törmelékár a robbanásos vulkánkitörések egyik legpusztítóbb jelensége.

Külföldi elnevezésének eredete

Az angol pyroclast szó első tagja a görög πῦρ, azaz "tűz" jelentésű szóból ered, míg a második tag a görög κλαστός, azaz "darabokra tört, törmelék" szóból eredeztethető.

A francia elnevezés nuée ardente az "izzó felhő" jelentést takarja, amelyet a Mont Pelée vulkán 1902-es kitörésekor alkottak, mivel a vulkán oldalában végigömlő törmelékár a benne lévő izzó anyagok miatt vörösen izzott az éjszakában.[3]

Azokat a vulkanikus törmelékárakat, amelyek jóval nagyobb arányban tartalmaznak gázokat, mint sziklákat, azokat teljesen felhígított vulkáni törmelékfolyamoknak szokták hívni. Ez az alacsonyabb sűrűségi állapot lehetővé teszi, hogy a törmelékár átbukjon az esetlegesen útjába kerülő hegygerinceken és párkányokon. Ezen törmelékárak azonban tartalmazhatnak vízgőzt, vizet, illetve sziklákat is, amelyek 250 °C foknál hidegebbek, amelyeket "hideg vulkanikus törmelékáraknak" nevezünk, jóllehet hőmérsékletük még így is elég magas. Ilyen hideg vulkanikus törmelékárak akkor jönnek létre, amikor a kitörés egy sekély vizű tó, vagy tenger aljáról indul el. A törmelékáraknak teljesen folyékonyak lehetnek az elülső részei, mint, amilyen a Mount Pelée 1902-es kitörésénél is előfordult, amely elborította és maga alá temette Saint-Pierre városát, kioltva 30000 ember életét.[4]

Kialakulásának okai

Vulkanikus törmelékár a Mount St. Helens 1980-as kitörésénél

Számtalan tényező van, amely hozzájárul a vulkanikus törmelékár kialakulásához:

  • A vulkánkitörés kitörési oszlopának magába roskadása okozhat törmelékárt, amikor is a már magasba és többnyire függőleges irányban feljutott vulkáni hamu, gázok és egyéb anyagok hirtelen visszaesnek a vulkánra, illetve a környező vidékre. Ilyen eset történik az úgy nevezett Pliniusi kitörés esetén is, amikor a függőlegesen kilövellt vulkáni anyag fent szétterült, majd visszahullott a környező vidékre.
  • A lávadugó összeomlása, amely törmeléklavinát indíthat el a hegyoldalban, mint, amilyen a Soufrière-hegy 1997-es kitörése volt, Montserrat közelében.
  • A vulkáni hegy felrobbanása is okozhat vulkanikus törmelékáradatot, mint, amilyen a Mount St. Helens 1980-as kitörése is volt.

Mérete és hatásai

A kilövellt vulkáni anyagok mennyiségétől függően a vulkáni törmelékár lehet mindössze néhány köbkilométeres, illetve, akár több ezer köbkilométeres mennyiségű is. A nagyobbak közülük akár több száz kilométert is megtehetnek, jóllehet ilyenre az elmúlt százezer év során nemigen akadt példa. A leggyakrabban a vulkáni törmelékárak mindössze néhány tíz köbkilométernyi anyagot tartalmaznak, amelyek csak pár kilométert tesznek meg a felszínen haladva, mielőtt megállnának. A törmelékárak általában két összetevőből állnak, melyből az egyik a lávafolyam, míg a másik a hamucsóva.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pyroclastic flow című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  1. ↑ Branney M.J. & Kokelaar, B.P. 2002, Pyroclastic Density Currents and the Sedimentation of Ignimbrites. Geological Society London Memoir 27, 143pp.
  2. ↑ Pyroclastic flows USGS
  3. ↑ Lacroix, A. (1904) La Montagne Pelée et ses Eruptions, Paris, Masson (in French)
  4. ↑ Arthur N. Strahler (1972), Planet Earth: its physical systems through geological time