Vita Caroli Magni
A mai világban a Vita Caroli Magni a nagyközönség számára nagyon fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. Hatása túlmutat a határokon, és a mindennapi élet különböző aspektusait fedi le, az egészségtől a gazdaságig, beleértve a technológiát és a kultúrát is. A _Var1 felkeltette az akadémikusok, tudósok, üzletemberek, aktivisták és a nagyközönség figyelmét, mindenféle vitát, vizsgálatot és akciót generálva. Hatása tagadhatatlan, és tanulmányozása elengedhetetlen ahhoz, hogy jobban megértsük azt a világot, amelyben élünk. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vita Caroli Magni különböző aspektusait és fontosságát jelenlegi társadalmunkban, elemezzük globális szinten a hatását, és átgondoljuk lehetséges jövőbeli következményeit.
| Nagy Károly életrajza | |
 | |
| 11. századi kézirat | |
| Szerző | Einhard |
| Eredeti cím | Vita Caroli Magni |
| Megírásának időpontja | 830-as évek |
| Nyelv | latin nyelv |
| Témakör | Nagy Károly életének története |
| Műfaj | életrajz |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | Einhard: Vita Karoli Magni (ford.: Gyurkovics Zoltán), Budapest, 2005 |
| Külső hivatkozás | Einhard: Nagy Károly császár élete – Einhard műve a Magyar Elektronikus Könyvtárban |
A Vita Karoli Magni (Nagy Károly élete) Einhard történetíró műve. Az életrajz már Jámbor Lajos uralkodása idején keletkezett, valamikor a 830-as években. A mű felépítése szorosan kapcsolódik Suetonius A Caesarok élete című munkájához, különösen az Augustus-életrajzhoz.
Einhard, aki a saját nevét Einhartnak és nem Eginhardnak írta, ahogyan a tudományos irodalomban is sokan használják, Germániából származott előkelő családból. Születési helye Maingau. Műveltségének alapjait a fuldai kolostorban szerezte meg. Megismerte a római irodalom klasszikusait, költőket, történetírókat, de olvasta a keresztény egyházatyák műveit is. Jó latinsággal, igen szemléletesen írt.
Történelmi háttér
A Karoling-reneszánsz virágkora Nagy Károly uralkodásához köthető. Ez az az időszak, mikor az állam és az egyház működése szorosan összefonódik, a vezető szerepbe a püspökök kerülnek. Már Martell Károly idejében kezd egy klienskör kialakulni, Pipin és Nagy Károly korában pedig már külföldről is toboroznak tudós embereket: közülük megemlíthetjük az angolszász Alcuint, a longobárd Paulus Diaconust vagy a vizigót Theodulf d'Orléanst. Einhard is az udvarhoz tartozott, személyesen ismerte Nagy Károlyt. Tulajdonképpen udvari reneszánszról van szó: a nemesek a fiaikat az udvarba adták, hogy művelődjenek, lássák az uralkodót. Ez volt az élet iskolája. A nemesek kapcsolatot tartottak egymással, ebben a korban csak az arisztokrata elit műveltségéről beszélhetünk. Ugyanakkor szabados erkölcsök érvényesültek - kialakult a világi apát tisztsége.
Magyarul
- Nagy Károly élete; ford., bev. Dékáni Kálmán; Franklin, Bp., 1901 (Olcsó könyvtár)
Források
- Einhard: Vita Karoli Magni (ford.: Gyurkovics Zoltán), Budapest, 2005. Online elérés: http://mek.oszk.hu/02600/02636/02636.htm#35
- Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Szerk: Sz. Jónás Ilona. Osiris Kiadó, Bp., 1999.
