A Vita:Germanus Gyula területén számos vizsgálat, vita és vita alakult ki az évek során. Megalakulása óta a Vita:Germanus Gyula nemcsak akadémiai szinten, hanem általában véve is a társadalom érdeklődésének tárgya. Hatása olyan mértékű volt, hogy a mindennapi élet különböző területeit áthatotta, a kultúrától, a politikától, a gazdaságtól a technológiáig. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Vita:Germanus Gyula jelentőségét, következményeit és befolyását a mai világban. Eredetétől napjainkig elemezzük fejlődését és a mai társadalomban betöltött szerepét.
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy…
|
jaj, de jó, erre nagy szükség volt már. jó cikk nagyon. – Alensha üzi m 2007. december 30., 15:48 (CET)
Az eredeti szöveget Kiss Dávid Sándor írta , akinek aktív közreműködésével született meg a wikis cikk. A végleges formázásra most sajnos nincsen időm, kérem a tisztelt szerkesztőtársak segítségét! – Lassi vita 2008. január 19., 10:32 (CET)
Származása Ha a későbbi, 2.vh-s részben le van írva, hogy Dávid-csillag viselésére kötelezték, akkor az elején a származás részén miért csak a részben német származás van megemlítve? Zsolt
Germanus Gyula nem volt a Magyar Iszlám Közösség megalapítója, hiszen annak alapítása előtt kilenc évvel halt meg, ahogy Gül baba sem volt az első budai pasa, mert az csupán az ő mártíromsága után lett beiktatva.Yakup vita 2008. április 9., 00:01 (CEST)
Germanus Gyula valóban nem konkrétan a Magyar iszlám Közösséget alapította meg, hanem annak jogelődjét, hiszen a Gül Babáról elnevezett Magyar Mohamedán Autonóm Egyházközség kultúrkommitéjének volt a főtitkára. Ez a szervezet a kommunizmus alatt betiltott egyház volt, s 1988-ban e szervezet újbóli engedélyeztetése révén Magyar Iszlám Közösség néven született legálisan újjá a Magyar muszlimok egyháza. Germanus mindig is a magyar muszlimokat képviselte! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.160.178.206 (vitalap | szerkesztései) 2009. február 8., 17:47
Nem hiszem, hogy a muzulmánok igénylik az „egyház” meghatározást, ami nemkeresztény vallásra nem, de még a kereszténységen belül is csak a szentháromsághívőkre helyes. Voxfax vita 2016. július 31., 10:15 (CEST)
Többek között az alábbi mondatok miatt:
– Hkoala 2019. november 6., 07:44 (CET)
Mivel nagy része idézetgyűjtemény, regényes költői elemekkel, jobb ide, nem enciklopédikus tartalom. Ogodej vitalap 2020. június 16., 15:49 (CEST)
Egészen 1979-ben bekövetkezett haláláig dolgozott. „Két nap választotta el 95. születésnapjától. Egy kívánsága volt, hogy megérje Az arab irodalom története harmadik kiadását. Kívánsága teljesült. A gyors tempóban kinyomott első nyomdai példányt még kezébe vehette.” Angliából postán megkapta a kedves tanáráról, Vámbéry Árminról szóló angol nyelvű kiadványt is, melyhez tucatnyi anyagot küldött. Halála előtt két nappal, éjjel hirtelen megszólalt a régi hangján: „Üzenni akarok! Üzenni akarok!” Kórházi ágyán felesége jegyezte fel utolsó szavait: „Hitem, hogy a világegyetemet erkölcsi erő hozta létre, és az önzetlen szeretet tartja fenn. Szépség és jóság az emberi élet célja. Ez a meggyőződés vezérelt egész életemben, és az a kívánság, hogy a nagy szellem árnyékában jobblétre szenderülve pihenjek meg. A szeretet az élet célja, nem a gyűlölet és a kapzsiság. Életem egyetlen zavartalan boldogsága Katókám volt, az én ihletem. Hálával és szeretettel halok meg, és a túlvilágon várom őt, a nagy szellemek árnyékában. Ott fogok pihenni. Mert az esztétika és etika, a művészet és a jóság az erő, és nem gyűlölet. A halál végső jutalom egy bűntelen élet után, amelyben senkinek nem ártottam. Mindenkin segíteni akartam. A szellem és az igazság érvényesítése az ember kötelessége. A szépséget és a jóságot az emberek társaik javára fordítják. Minden tudomány, ha igaz, hasznos. Az emberi élet célja nem a karrier, hanem a családi boldogság. Mindig a közre, embertársaimra gondoltam, sohasem voltam karrierista. Folytattam tanáraim munkáját, szeretettel és kegyelettel gondolok reájuk…” „Ez volt utolsó üzenete. Utána fáradtan elhallgatott. Reggel már nem beszélt folyamatosan, csak olykor szólalt meg. November 6-án, születésnapján ellepték a táviratok, levelek, és köszöntötték személyesen a Külügyminisztérium és az Oktatásügyi Minisztérium képviselői. És öt órával később – november 7-én hajnalban – elment közülünk örökre. És azóta? Papír, írás dokumentum! Elárvult otthon. Elárvult könyvtár. Elárvult tanítványok itthon és szerte a világban. És ha csak egy emberrel is, de árvább Magyarország. Egy nagyon hűséges fia ment el a nagy Csönd felé. És soha-soha már nem jön vissza többé Keletről…” /Germanusné Kajári Kató, Kelet vándora/
Germanus Gyula 1979. november 7-én hunyt el egy nappal lépve be 96. évébe.
Germanus Gyulának sohasem született gyermeke; első feleségének, Hajnóczy Rózsának ugyanis nem lehetett. Az örökbefogadásra is gondolt a házaspár. Germanus sokszor és szívesen töltötte szünidejét a hangulatos, festői, szepességi kis városban, Lőcsén. A Szepesség volt édesanyja szülőhelye és innen erednek a Hajnóczy család gyökerei is. Hajnóczy Rózsa szülei a főtéren egy majd ötszáz éves lábasházban laktak akkoriban; apja, Hajnóczy József a város evangélikus iskolájának köztiszteletben álló igazgatója volt. Germanusék nemegyszer akarták magukkal vinni Pestre a Hajnóczy-ház cselédjének tizenéves lányát, Katókát; de persze ő nem akarta otthagyni, és felcserélni az ismeretlenre az édesanyját.