A következő cikkben elmélyülünk a Veres Emese Gyöngyvér lenyűgöző világában, amely téma több millió ember figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár a történelemben betöltött relevanciája, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatása, akár a kulturális területre gyakorolt hatása miatt, a Veres Emese Gyöngyvér nagy érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki különböző területeken. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Veres Emese Gyöngyvér-hez kapcsolódó különféle szempontokat, az eredetétől az idők folyamán történő fejlődéséig. Ezen túlmenően elemezzük jelentőségét a jelenlegi kontextusban és jövőbeli előrejelzését, lehetővé téve számunkra, hogy jobban megértsük a Veres Emese Gyöngyvér relevanciáját és jelentőségét a mai világban.
Veres Emese Gyöngyvér | |
Horváth László felvétele | |
Született | 1966. május 8. (58 éves) Marosvásárhely |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | néprajzi szakíró, újságíró |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–2000) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Veres Emese Gyöngyvér (Marosvásárhely, 1966. május 8.) erdélyi magyar néprajzi szakíró, újságíró.
Középiskoláit Brassóban, az Unirea Történelem–Filológia Líceumban végezte (1984), majd az ELTE bölcsészkarán szerzett diplomát román nyelv és kulturális antropológia szakon (2000), ugyanott doktori címet is (2008). Egyetemi évei alatt a Magyar Rádió, a budapesti Evangélikus Élet és a Brassói Lapok állandó külső munkatársa. 2009-től a Barcaprint kiadó ügyvezetője.
Első írása 1990-ben a Németországban kiadott Útitárs c. folyóiratban jelent meg a szórványokban folyó lelki gondozásról. Néprajzi és antropológiai tárgyú tanulmányait közölte a Másság – idegenség – elmozdulás. I–II. (Budapest, 1997), a Kultúra és Közösség (Budapest, 1998).
Kéziratban lévő műve: Temetkezési szokások a barcasági csángóknál.
A Vallási néprajz sorozat szerkesztésében megjelent kötetei: